„Silent enim lēgēs inter arma. – A fegyverek között elhallgat a jog.”
A Magyar Jogász Egylet és a Károli Gáspár Református Egyetem 2022. április 7. napján közösen szervezett tudományos konferenciát elsőként a napjainkban aktuális és az egész magyar társadalmat foglalkoztató orosz- ukrán háborúval kapcsolatosan.
A hiánypótló konferencia a 2022. február 24-én kirobbant háborút a tudományterületek oldaláról, jogi és történeti szempontból vizsgálta.
Örömmel számolunk be, hogy a konferencia nagy érdeklődésre tartott számot. Kiváló szakmai előadókat hallgathatunk meg a témában a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében.
A résztvevőket dr. Trócsányi László, a tudományos konferencia kezdeményezője köszöntötte. A háború kapcsán bevezető gondolatként utalt a világtörténelmet meghatározó korábbi háborúkra, amelyek már annak idején is számos kérdést vetettek fel, melyek megválaszolása sajnos még ma is időszerű.
Dr. Trócsányi László elnök bevezető gondolatai után Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a Károli-egyetem Társadalmi Tanácsának tagja az aktuális háború politikai aspektusairól tartott előadást, amelyben elsősorban a hivatalos magyar pozíciót és annak okait vázolta fel.
Jogi megközelítésben először Dr. Csapó Zsuzsanna egyetemi docens Az orosz-ukrán háború és az egyén felelőssége a ius ad bellum és ius in bello normák megsértéséért című előadásában beszélt a felelősségre-vonás kérdéséről, amelyek a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűntettek, illetve az agresszió témakörében megjelentek.
Dr. Kajtár Gábor habilitált egyetemi docens, és a Magyar Jogász Egylet Nemzetközi Jogi Szakág vezetője Az orosz-ukrán konfliktus erőszak-alkalmazási kérdései (ius ad bellum) címmel arra kereste a választ, hogy a háborúhoz való jog miként alakult a történelem során.
A jogi kontextus utolsó előadásában dr. Manzinger Krisztián egyetemi adjunktus A kisebbségi jogok érvényesítése és az agresszor állam (vélt) biztonsági percepciói mint ürügy című előadásában a katonai támadás indoklásának vizsgálatát helyezte fókuszba.
A történelmi megközelítésben elhangzó előadások közül elsőként Prof. Dr. Kun Miklós, Széchenyi-díjas történész Ukrajna Sztálin uralma idején címmel Sztálin Ukrajnához fűződő viszonyát, az 1932. évi Holodomor szörnyűségeit részletezte. A mesterséges éhínség után a nagy terror 1936-1939 közötti időszakáról, majd Hruscsov 1938-as ukrajnai küldetéséről is beszélt.
Dr. Bognár Zalán tanszékvezető egyetemi docens Kárpátaljának az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolása és annak előkészítése című előadásában Kárpátalja történeti kialakulását, nevének és lakosságának változását, illetve történelmi hátterét járta alaposan körbe.
Háború a XX. századi történelmi analógiák tükrében címmel Prof. Dr. Horváth Miklós egyetemi tanár Magyarország 1956-os és Csehszlovákia 1968-as megszállásának történetével, azoknak az orosz-ukrán háború párhuzamba állításával vizsgálta a történelmi eseményeket.
A konferencia zárásaként Elnök úr néhány gondolatban reagált az elhangzott előadásokra, elmondva, hogy a konferencia legfőbb üzenete: a történelem ma is velünk él, fontosak a történelmi párhuzamok, hiszen ezek segítségével értelmezhetők az aktuális események, amelyek befolyásolják a nemzetek sorsát. Kiemelte, hogy önmagában a jogi kategóriák nem tudják megoldani a helyzetet, csupán keretet, szabályozó erőt adnak, amit végső soron nem lehet megkerülni. A jog olyan szabályrendszer, amelynek megszegése következményeket von maga után.
A konferencián elhangzott előadások részletes ismertetése az Egyetem honlapjáról érhető el.
A Konferenciáról készült képgaléria itt tekinthető meg.
Forrás: http://www.kre.hu/portal/index.php/2066-hianypotlo-tudomanyos-konferenciat-tartott-egyetemunk.html
Ajánló: Internetes Jogtudományi Enciklopédia – Közigazgatási jog rovat – Közigazgatás és közhatalom