Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010/75/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 3. cikk 9. pontjának értelmezéséről. A Bíróság megállapította, hogy valamely hulladéklerakó üzem engedélyének az üzem bővítése vagy a maximális méret és teljes kapacitás megváltoztatása nélkül, a puszta meghosszabbítás nem minősül a 3. cikk 9. pontja szerinti jelentős változtatásnak, így ehhez nem fűződnek automatikusan az irányelvben biztosított eljárási garanciák.
A legfelsőbb szintű bíróság nem kötelező erejű állásfoglalása nem elegendő ahhoz, hogy biztosított legyen az érintett személyek teljes körű védelme egy fogyasztói szerződés kapcsán
A EUB a Fővárosi Törvényszék kérelme alapján abban a kérdésben foglalt állást, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló európai uniós irányelvvel ellentétes-e az a nemzeti gyakorlat, amely abból áll, hogy a legfelsőbb szintű bíróság konzultációs testülete elfogad egy olyan, nem kötelező erejű állásfoglalást, amely arra irányul, hogy iránymutatást adjon az alsóbb fokú bíróságoknak az ilyen, tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés érvénytelensége tárgyában.
Az elektronikus hírközlési adatok felhasználhatósága a magyar büntetőeljárásban, az Európai Bíróság C-746/18. sz. ügyben hozott ítéletének fényében
Az észt legfelső bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bíróság olyan válaszokat adott, amelyek alapján bizonyos esetekben kérdéses lehet az elektronikus hírközlési szolgálatásokhoz kapcsolódó adatok magyar büntetőeljárási szabályok szerinti felhasználhatósága is.