Összefoglalónkban a francia Államtanács egyik még 2020. decemberben hozott döntését ismertetjük, amelynek érvrendszere és összefüggései a tudományos közbeszédben és egyre több gyakorlati példában is megjelenő, röviden „alkotmányos identitás” vitának nevezhető diskurzusra vezetnek vissza, ezúttal az ún. lényegi (alapvető) állami funkciók kapcsán.