Bejegyzések

Nem lehet álképviseletnek nevezni azt az esetet, ha az aláíró a szerződő fél („képviselt”) aláírását hamisítja

A Kúria jogegységi határozata szerint, ha jogszabály a szerződés megkötéséhez alaki követelményként írásba foglalási kötelezettséget ír elő, a szerződő fél helyett ismeretlen személy által aláírt szerződés esetén az álképviselet szabályai nem alkalmazhatók, az alaki hiba nem orvosolható a szerződő fél utólagos jóváhagyásával.

Az ügygondnok formális eljárási szerepvállalása nem felel meg a valódi képviselettel szemben elvárt feltételeknek

A kényszer-pszichiátriai kezelés alá vont beteg tisztességes…