Hivatkozás: Kun A. (2023). A válságok munkajoga és a munkajog válsága: mozgásterek és lehetséges kiutak. In Bodzási B. (szerk.), Jogászegyleti Értekezések 2023. Válság és jog (pp. 59-77). Magyar Jogász Egylet
DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2023.Kun.59
Részlet
A munkajogi normák fő küldetése, hogy minimalizálják a demokratikus deficitek és a függőség (egyenlőtlenségek) mértékét a munkaviszonyokban, illetve korrigálják e jelenségek nemkívánatos következményeit. Nyilvánvaló, hogy a munkaviszonybéli egyenlőtlenségek éppen válsághelyzetekben manifesztálódhatnak legélesebben. A munkajog elemi célorientáltsága (vesd össze: „purposive approach to labour law”) – nevezetesen a munkavállalók védelmének igénye – tehát különös súllyal esik latba gazdasági válságok idején (illetve azok után, azok tapasztalataként), hiszen a válságok általában határozottan ráirányítják a figyelmet arra is, hogy a munkáltatók önkéntes szociális felelőssége könnyen „megbicsaklik”, szükség van stabil jogi, munkajogi (és szociális jogi) védőhálóra.
A tanulmány alapvetően két síkon vizsgálódik. Egyrészt a „válságok munkajoga” kerül tárgyalásra, rávilágítva azon tipikus válságkezelési hibákra, amelyek kifejezetten ártalmasnak értékelhetőek mind a klasszikus munkajogi értékek tükrében, mind – nagy általánosságban – gazdasági perspektívából is. Második tartalmi egységként a „munkajog válságának” problémaköre kerül fókuszba, azonosítva a munkajog főbb aktuális válságtüneteit mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. A tanulmány szintetizáló igényű záró fejezete a válságokból potenciálisan kivezető utak munkajogi kondícióit vizsgálja, felhívva a figyelmet a munkajog újrapozícionálásának igényére, és egyben rámutatva e paradigmaváltás kilátásaira, továbbá egyes biztató nemzetközi szakpolitikai jelekre, illetve a paradigmaváltás hazai percepciójának különös szükségességére (és sajátos dilemmáira).