Hivatkozás: Smuk P. (2023) A válság alkotmányjoga – az alkotmányjog válsága? In Bodzási B. (szerk.), Jogászegyleti Értekezések 2023. Válság és jog (pp. 135-159). Magyar Jogász Egylet
DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2023.Smuk.135
Részlet
A magyar alkotmányjog a 21. században számos nagy kihívással szembesült, amelyek általában valamilyen válsághoz kötődtek. A válságok olyan változásokat okoztak a magyar közjogban, amelyek érdemben befolyásolták a kormányzat alkotmányos játékterét, s megjelentek úgy az alkotmányos szabályozás (alkotmányszöveg, sarkalatos törvények) változásaiban, mint az állami szervek működésében, valamint az alapjogok érvényesülése (alapjogi bíráskodás) tekintetében. Jelen tanulmány gondolati íve magában foglalja a válságok alkotmány(jog)ban való megjelenésének sajátosságait, a különféle különleges jogrendi esetek szabályozásának alakulását, és mindezek alkotmánybírósági reflexióit egyaránt.
Válságnak tekinthetjük az olyan helyzeteket, amikor valamilyen rendszer vagy szervezet normál működése felborul, súlyos problémák merülnek fel, amelyekre sürgős megoldást kell találni. Egy társadalmi válság lehet gazdasági, politikai, egészségügyi, természeti vagy más jellegű. Általában a válság időszakát magas szintű bizonytalanság és feszültség jellemzi, a válsághelyzet kezelése és feloldása maga is komoly erőfeszítést igényel. A válságkezelésnek általában célja a helyzet stabilizálása, az érintettek védelme, és a normál működéshez való visszatérés. Az állam működése is válsághelyzetbe kerülhet, ha valamilyen rendszerhibával, súlyos hibával vagy váratlan eseménnyel szembesül. Az állami válságok általában politikai, gazdasági vagy társadalmi jellegűek lehetnek, ilyenkor az állami szervek alkotmányos feladatainak ellátása kerül veszélybe vagy pedig a politikai közösség tagjait (jogaikat, egészségüket, életüket) tömegesen érinti hátrányosan.