• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A 15 napos időköz törvényi előírása és a megfelelő tartalmi előkészítés az egyesület döntéshozó szerve szabályszerű összehívásának együttes garanciái

Az egyesület döntéshozó szerve ülésének szabályszerű összehívásához – a törvényben meghatározott 15 napos határidő betartása mellett – a Ptk. 3:17. § (3) bekezdésében a napirend tartalmi előkészítésére és közlésére vonatkozó követelménynek is teljesülnie kell. A 15 napos időköz szabálya és a megfelelő tartalmi előkészítés együttesen jelentik a garanciáját annak, hogy a tagok (küldöttek) az ülésen tárgyalni kívánt témakörökben felkészülhessenek, a határozathozatalt megelőzően megfelelően tájékozódjanak, álláspontjukat alapos megfontolás után alakíthassák ki.

2022-01-12

egyesület döntéshozó szervének szabályszerű összehívása Jogalkalmazás Magánjog meghívó tartalmára vonatkozó követelmények napirenden nem szereplő kérdésben való határozathozatal feltételei új határozat meghozatalának elrendelése bíróság által

A felperes tagja az alperes egyesületnek. A felperessel szemben – etikai és fegyelmi eljárás eredményeként – az alperes Etikai és Fegyelmi Bizottsága a 2016. október 30-án meghozott határozatával kizárás büntetést szabott ki. A határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt. 

Az alperes egyesület elnöke a 2017. március 21-én kelt meghívóval az alperes küldöttgyűlését 2017. április 9-ére összehívta. A meghívó 8. napirendi pontként azt tartalmazta, hogy „Döntés etikai ügyekben.” 

Az alperes elnöke 2017. március 29-i levelében a korábbi meghívó tartalmát azzal egészítette ki a 8. napirendi pont körében, hogy a küldöttgyűlés az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak a felperessel szemben kizárásról hozott határozatáról, valamint a felperes fellebbezéséről kell, hogy döntsön. 

A 2017. április 9-i küldöttgyűlés az Etikai és Fegyelmi Bizottság elsőfokú határozatát jóváhagyta és a felperes fellebbezését elutasította. 

A felperes a Ptk. 3:35. §-ára alapított keresetében az alperes 2017. április 9-i küldöttgyűlése határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. 

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. 

A felperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy az ügyben eljárt bíróságok a Ptk. 3:35. §-ának megsértésével utasították el a keresetet. Fenntartotta, hogy a küldöttgyűlés meghívója hiányosnak minősült, mert csak annyit tartalmazott a 8. napirend vonatkozásában, hogy döntés etikai ügyekben. Ez okból sérült a Ptk. 3:74. § (4) bekezdésének a szabálya, amely szerint csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 

A Kúria kiemelte, hogy a Ptk. 3:17. § (2) bekezdése eltérést nem engedő tartalommal határozza meg a jogi személy döntéshozó szervének – így az egyesület küldöttgyűlésének – ülését összehívó meghívó kötelező tartalmi elemeit. A meghívónak tartalmaznia kell többek között az ülés napirendjének megjelölését, mégpedig olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. 

A Ptk. fenti szabályával együtt kell érvényesülnie egyesületek esetében a Ptk. 3:72. § (1) bekezdésében írt rendelkezésnek is, amely előírja, hogy a közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie. 

A fenti rendelkezésekből együttesen következik, hogy egyesület döntéshozó szerve ülésének szabályszerű összehívásához – a törvényben meghatározott 15 napos határidő betartása mellett – kell teljesüljön a napirend tartalmi előkészítése és közlése a szavazásra jogosult tagokkal, küldöttekkel. A 15 napos időköz szabálya és a megfelelő tartalmi előkészítés együttesen jelentik garanciáját annak, hogy a tagok (küldöttek) az ülésen tárgyalni kívánt témakörökben felkészülhessenek, a határozathozatalt megelőzően megfelelően tájékozódjanak, álláspontjukat alapos megfontolás után kialakíthassák. 

A napirend kellő tartalmú és idejű ismertetésén múlik a tagok (küldöttek) felkészülése és érdemi álláspontjának kialakítása. A meghívó tartalmának kialakítása továbbá alapvetően képes befolyásolni a tagot (küldöttet) abban is, hogy a vele közölt témakörökben részt vesz-e a legfőbb szerv ülésén, vagy arról távol marad. 

A Kúria álláspontja szerint a perbeli esetben a vizsgált meghívó nem tartalmazta az adott napirendi kérdés pontos tárgykörét, nem volt a ténylegesen kívánt esetre vonatkoztatható tartalma. A meghívó tartalma a vizsgált körben nem felelt meg a törvényes követelményeknek, korrekciója a küldöttgyűlés napját megelőző 15 napon belül nem történt meg, a törvényes határidőn túl elküldött iratokkal pedig nem volt kiküszöbölhető a jogszabálysértés. Ebből következően az alperes 2017. április 9-i küldöttgyűlése a 8. napirendi tárgykörben nem volt szabályszerűen összehívottnak tekinthető. 

Nem szabályszerűen közölt kérdést a döntéshozó szerv nem tárgyalhat, az adott tárgykörben nem határozhat. Ez alól az egyesületi szabályok körében a Ptk. 3:74. § (4) bekezdése tesz csak kivételt. 

A Kúria kiemelte, hogy az ügyben eljáró bíróságok eltérő jogi álláspontjuk miatt nem vizsgálták az alperes küldöttgyűlésének létszámát, és azt sem, hogy az ülésen részvételre jogosult küldöttek számához képest miként alakult a perbeli küldöttgyűlésen ténylegesen megjelent részvevők száma. A 2017. április 9-i küldöttgyűlési jegyzőkönyv nem hagy azonban kétséget afelől, hogy a küldöttgyűlés nem adta egyhangú hozzájárulását a meghívóban megjelölt napirend pontok megtárgyalásához. 

Mindebből következően megalapozottan kérte a felperes a keresetével támadott küldöttgyűlési határozat hatályon kívül helyezését a Ptk. 3:35. §-a szerint amiatt, hogy a küldöttgyűlés meghívó tartalma a 8. napirendi tárgykörben nem felelt meg a törvényi előírásoknak és a nem szabályszerű tartalommal közölt napirend (vagyis a napirenden nem szereplő kérdés) megtárgyalásához hiányzott a küldöttek egyhangú hozzájárulása. 

A Kúria mindezek alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte, egyben a Ptk. 3:37. § (1) bekezdésének alkalmazásával új határozat meghozatalát rendelte el. 

Jogeset száma: BH 2021. 285. 

Szerző: Bodzási Balázs 

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « A Magyar Jogász Egylet elnökének januári hírlevele
Következő bejegyzés Az azonnali hatályú munkavállalói felmondást megalapozó körülmények »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet