A felperes tagja az alperes egyesületnek. A felperessel szemben – etikai és fegyelmi eljárás eredményeként – az alperes Etikai és Fegyelmi Bizottsága a 2016. október 30-án meghozott határozatával kizárás büntetést szabott ki. A határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt.
Az alperes egyesület elnöke a 2017. március 21-én kelt meghívóval az alperes küldöttgyűlését 2017. április 9-ére összehívta. A meghívó 8. napirendi pontként azt tartalmazta, hogy „Döntés etikai ügyekben.”
Az alperes elnöke 2017. március 29-i levelében a korábbi meghívó tartalmát azzal egészítette ki a 8. napirendi pont körében, hogy a küldöttgyűlés az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak a felperessel szemben kizárásról hozott határozatáról, valamint a felperes fellebbezéséről kell, hogy döntsön.
A 2017. április 9-i küldöttgyűlés az Etikai és Fegyelmi Bizottság elsőfokú határozatát jóváhagyta és a felperes fellebbezését elutasította.
A felperes a Ptk. 3:35. §-ára alapított keresetében az alperes 2017. április 9-i küldöttgyűlése határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy az ügyben eljárt bíróságok a Ptk. 3:35. §-ának megsértésével utasították el a keresetet. Fenntartotta, hogy a küldöttgyűlés meghívója hiányosnak minősült, mert csak annyit tartalmazott a 8. napirend vonatkozásában, hogy döntés etikai ügyekben. Ez okból sérült a Ptk. 3:74. § (4) bekezdésének a szabálya, amely szerint csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A Kúria kiemelte, hogy a Ptk. 3:17. § (2) bekezdése eltérést nem engedő tartalommal határozza meg a jogi személy döntéshozó szervének – így az egyesület küldöttgyűlésének – ülését összehívó meghívó kötelező tartalmi elemeit. A meghívónak tartalmaznia kell többek között az ülés napirendjének megjelölését, mégpedig olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A Ptk. fenti szabályával együtt kell érvényesülnie egyesületek esetében a Ptk. 3:72. § (1) bekezdésében írt rendelkezésnek is, amely előírja, hogy a közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie.
A fenti rendelkezésekből együttesen következik, hogy egyesület döntéshozó szerve ülésének szabályszerű összehívásához – a törvényben meghatározott 15 napos határidő betartása mellett – kell teljesüljön a napirend tartalmi előkészítése és közlése a szavazásra jogosult tagokkal, küldöttekkel. A 15 napos időköz szabálya és a megfelelő tartalmi előkészítés együttesen jelentik garanciáját annak, hogy a tagok (küldöttek) az ülésen tárgyalni kívánt témakörökben felkészülhessenek, a határozathozatalt megelőzően megfelelően tájékozódjanak, álláspontjukat alapos megfontolás után kialakíthassák.
A napirend kellő tartalmú és idejű ismertetésén múlik a tagok (küldöttek) felkészülése és érdemi álláspontjának kialakítása. A meghívó tartalmának kialakítása továbbá alapvetően képes befolyásolni a tagot (küldöttet) abban is, hogy a vele közölt témakörökben részt vesz-e a legfőbb szerv ülésén, vagy arról távol marad.
A Kúria álláspontja szerint a perbeli esetben a vizsgált meghívó nem tartalmazta az adott napirendi kérdés pontos tárgykörét, nem volt a ténylegesen kívánt esetre vonatkoztatható tartalma. A meghívó tartalma a vizsgált körben nem felelt meg a törvényes követelményeknek, korrekciója a küldöttgyűlés napját megelőző 15 napon belül nem történt meg, a törvényes határidőn túl elküldött iratokkal pedig nem volt kiküszöbölhető a jogszabálysértés. Ebből következően az alperes 2017. április 9-i küldöttgyűlése a 8. napirendi tárgykörben nem volt szabályszerűen összehívottnak tekinthető.
Nem szabályszerűen közölt kérdést a döntéshozó szerv nem tárgyalhat, az adott tárgykörben nem határozhat. Ez alól az egyesületi szabályok körében a Ptk. 3:74. § (4) bekezdése tesz csak kivételt.
A Kúria kiemelte, hogy az ügyben eljáró bíróságok eltérő jogi álláspontjuk miatt nem vizsgálták az alperes küldöttgyűlésének létszámát, és azt sem, hogy az ülésen részvételre jogosult küldöttek számához képest miként alakult a perbeli küldöttgyűlésen ténylegesen megjelent részvevők száma. A 2017. április 9-i küldöttgyűlési jegyzőkönyv nem hagy azonban kétséget afelől, hogy a küldöttgyűlés nem adta egyhangú hozzájárulását a meghívóban megjelölt napirend pontok megtárgyalásához.
Mindebből következően megalapozottan kérte a felperes a keresetével támadott küldöttgyűlési határozat hatályon kívül helyezését a Ptk. 3:35. §-a szerint amiatt, hogy a küldöttgyűlés meghívó tartalma a 8. napirendi tárgykörben nem felelt meg a törvényi előírásoknak és a nem szabályszerű tartalommal közölt napirend (vagyis a napirenden nem szereplő kérdés) megtárgyalásához hiányzott a küldöttek egyhangú hozzájárulása.
A Kúria mindezek alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte, egyben a Ptk. 3:37. § (1) bekezdésének alkalmazásával új határozat meghozatalát rendelte el.
Jogeset száma: BH 2021. 285.
Szerző: Bodzási Balázs
A Magyar Jogász Egylet elnökének januári hírlevele
