• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A megtérítési igény azzal a vezetővel szemben is érvényesíthető, akinek a károkozáskor lejárt a vezetői engedélye

A Kúria szerint a biztosító az általa a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a vezetőtől, akiknek a vezetői engedélye a károkozáskor – az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont eltelte miatt – nem jogosított vezetésre. A jogszabálynak ez az értelmezése megfelel az Alaptörvény 28. cikke szerinti követelményeknek, mert a kárt olyan személy okozta, aki a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok alapján nem volt jogosult a vezetésre.

2022-04-22

a biztosítót megillető megtérítési (regressz) igény Jogalkalmazás kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Magánjog

Az alperes 2018. június 1-jén az általa vezetett tehergépkocsival – amelynek üzembentartója a felperessel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést – balesetet okozott. Erre tekintettel a felperes 1.500.000 forintot meghaladó kártérítési összeget teljesített a károsultnak. Az alperes vezetői engedélyének érvényességi ideje 2018. március 26-án lejárt. 

A felperes 1.500.000 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 34. § (1) bekezdésének d) pontja és a 34. § (3) bekezdése alapján 1.500.000 Ft erejéig köteles a megtérítésre, mert a baleset időpontjában nem rendelkezett vezetésre jogosító érvényes engedéllyel. 

A Gfbt. 34. § (1) bekezdésének d) pontja kimondja: a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett. 

A felperes biztosító szerint irreleváns, hogy valaki eleve nem rendelkezett vezetői engedéllyel, vagy annak érvényességi idejét nem hosszabbította meg. A jogalkotói cél szerint a vezetői engedély kizárólag az annak hát-oldalán feltüntetett kategória érvényessége időpontjáig, az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpontig igazolja a vezetési jogosultságot. 

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a törvényi szabályozást nem lehet kiterjesztően értelmezni, visszkereseti igényt kizárólag az engedély nélküli vezetés alapoz meg, a jogszabály nem szabályozza az érvényességet. Mivel az alperes a károkozás időpontjában rendelkezett vezetői engedéllyel, ezért vele szemben a felperes nem érvényesíthet megtérítési igényt. 

A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és kötelezte az alperest 1.500.000 Ft megfizetésére. 

A másodfokú bíróság figyelembe vette a KRESZ 4. § (1) bekezdésének a) pontját, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 5. § (2) bekezdését is. Ezen rendelkezések szerint járművet az vezethet, aki a jármű vezetéséhez előírt engedéllyel rendelkezik. E jogszabályi rendelkezések alapján jármű akkor vezethető, ha van érvényes vezetői engedély. Ha nincs ilyen, úgy a lejárt vezetői engedély vezetésre nem jogosít. Az érvénytelen vezetői engedély nem azt jelenti, hogy a vezető rendelkezik jogosítvánnyal, hanem azt, hogy a vezetőnek nincs engedélye. Ebből következően pedig a Gfbt. 34. § (1) bekezdésének d) pontja kizárólag úgy értelmezhető, hogy megtérítési igény azzal a vezetővel szemben is érvényesíthető, akinek nincs érvényes jogosítványa, mert az lejárt. Ez nem jelent kiterjesztő értelmezést, hiszen az engedély érvénytelensége azonos annak hiányával. Mindezek alapján a felperes megtérítési igényt érvényesíthet az alperessel szemben. 

A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyet azonban a Kúria alaptalannak talált. 

A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy sérti-e a Gfbt. 34. § (1) bekezdésének d) pontját az a jogértelmezés, hogy megtérítési igény azzal a vezetővel szemben is érvényesíthető, akinek a károkozáskor lejárt a vezetői engedélye. 

Magyarország Alaptörvénye 28. cikke a jogszabályok szövegének értelmezése során a cél szerinti értelmezést teszi elsődlegessé azzal, hogy annak összhangban kell állnia az Alaptörvénnyel. A jogszabály céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a megalkotására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni, valamint azt kell feltételezni, hogy a jogszabály a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgál. Ez a bíróságoknak címzett jogértelmezési szabály azonban nem zárja ki az egyéb jogértelmezési módszerek alkalmazását, ugyanakkor ezek eredményét össze kell vetni a jogszabály céljával és az Alaptörvénnyel. 

A Kúria álláspontja szerint a Gfbt. értelmezése körében a rendszertani értelmezés alapján a Kkt. és a KRESZ rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni. 

Mindezekre figyelemmel a Gfbt. 34. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti attól a vezetőtől, akinek a vezetői engedélye a károkozáskor az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont eltelte miatt nem jogosított vezetésre. A jogszabálynak ez az értelmezése megfelel az Alaptörvény 28. cikke szerinti követelményeknek, mert a kárt olyan személy okozta, aki a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok alapján nem volt jogosult a vezetésre. 

Jogeset száma: BH 2021. 335.

Szerző: Bodzási Balázs 

További híreink

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Előző bejegyzés « A végrendelet keltezése
Következő bejegyzés A sérelemdíj funkciói munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet