• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Az online zaklatás elleni hatékonyabb fellépés érdekében módosították a német Büntető Törvénykönyvet

A 2021. október 1-jén hatályba lépett StGB-novella a zaklatás tényállásába új, a „cyberstalking” jelenséget körülíró alakzatokat iktatott.

2021-11-05

Jogalkotás Külföld Németország online zaklatás StGB

A digitális technikai környezet rohamos fejlődése, a felhasználói szokások változása, és ezzel összefüggésben az online zaklatás („cyberstalking”) egyre jelentősebb terjedése miatt a német igazságügyi kormányzat szükségesnek tartotta a Büntető Törvénykönyv (StGB) módosítását. Kifejezetten zaklatásra alkalmas applikációk (ún. stalking appok) és zaklató programok (stalkingware) használatával különösebb informatikai ismeretekkel nem rendelkező elkövetők is képesek már arra, hogy a sértettek email- és szociális média fiókjaihoz, valamint tartózkodási és helyváltoztatási adataikhoz hozzáférjenek, és ezáltal a sértettek szociális szférájában kémkedjenek. Az online zaklatás azonban nem merül ki pusztán ezekhez az adatokhoz való hozzáférésben, hanem a tettesek a sértett identitását színlelve profilt hoznak létre különböző közösségi médiafelületeken, a sértett nevében különböző e-szerződési nyilatkozatokat tesznek vagy fotókat hoznak nyilvánosságra (ún. személyiség- vagy indentitáslopás).

Az StGB-módosítása ezen magatartások egyértelműbb, határozottabb büntetendőségének megteremtését célozza. Ennek érdekében a zaklatás (Nachstellung, StGB 238. §) tényállásának új alapeseti magatartásaként nevesíti, ha a tettes:

– a sértett személyes adataival visszaélve szolgáltatásokat vagy árut rendel meg, vagy harmadik személyekkel kapcsolatfelvételt kezdeményez;

– ismétlődően adatkémlelést, jogosulatlan adatszerzést vagy ezekre irányuló előkészületet követ el;

– a sértettnek, hozzátartozójának vagy a sértetthez közel álló személynek a képmását terjeszti vagy a nagy nyilvánosság számára hozzáférhető teszi;

– olyan tartalmat terjeszt vagy tesz a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé, amely alkalmas arra, hogy a sértettet megszégyenítse, illetve a nyilvánosság előtt lealacsonyítsa, és ezt a sértett személyiségének színlelésével teszi.

A bűncselekmény nevesített, súlyosabban büntetendő esetei közé tartozik (Regelbeispiele; ezek nem azonosak a magyar dogmatika szerinti minősített esetekkel, de ahhoz hasonlóak), ha az adatkémleléshez a tettes kifejezetten ezt a célt szolgáló programot használ, illetve ha a visszaélés tárgyát képező képmást ilyen eszközzel szerzi meg.

A módosított tényállás legérdekesebb rendelkezése a digitális fejlődés és a visszaélési lehetőségek előre nem látható formáinak büntetendősége érdekében a törvényi tényállás kiterjesztő értelmezésére ad felhatalmazást: büntetendők a nevesített elkövetési magatartásokhoz hasonló, más cselekmények is.

Az új zaklatási tényállás 2021. október 1-jén lépett hatályba.

Forrás: https://www.bmjv.de/SharedDocs/Gesetzgebungsverfahren/DE/Cyberstalking.html;jsessionid=9094152EE8FD6ADB12D3F14DBFDC6315.1_cid324?nn=6704238

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Az Alkotmánybíróság először értelmezte az Alaptörvény V. cikkében garantált önvédelemhez való alapjogot
Következő bejegyzés A Magyar Jogász Egylet elnökének novemberi hírlevele »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet