https://doi.org/10.61382/MJE.Ertekezesek.2025.Csak.105
Hivatkozás: Csák Zsolt: Egy sajátos konszenzus, avagy az előkészítő ülés tapasztalatai a büntetőeljárásban. In: Bodzási Balázs(szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2025. Közjog és magánjog. Magyar Jogász Egylet, Budapest, 2025, pp 105-122.
Összefoglaló
A tanulmány az előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozat alapján, bizonyítás mellőzésével hozott ítélet eljárásjogi és dogmatikai kérdéseit vizsgálja. A szerző rámutat: a büntetőeljárás célja napjainkban egyre inkább az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése, miközben az igazságkeresés a háttérbe szorul. Az írás elemzi a mértékes ügyészi indítvány szerepét, a beismerés elfogadásának feltételeit, a beszámítási képesség kérdéskörét, valamint a többvádlottas ügyekben felmerülő dilemmákat. A kutatás a Kúria joggyakorlat-elemzésére épít, és kitér a nemzetközi vádalku-modellek összehasonlítására is. A szerző álláspontja szerint az előkészítő ülésen alapuló eljárásforma hatékony, de kizárólag akkor tekinthető legitimnek, ha a bíróság pártatlansága és az anyagi igazság érvényesülése továbbra is biztosított. A tanulmány végkövetkeztetése, hogy a gyorsaság és igazságosság közötti egyensúly megőrzése elengedhetetlen a büntető igazságszolgáltatás hitelességéhez.
Kulcsszavak: előkészítő ülés; beismerő vallomás; konszenzuális eljárás; perbeli igazság; mértékes ügyészi indítvány.
A specific consensus, or the experiences of the preparatory session in criminal proceedings
Abstract
This study examines the procedural and dogmatic aspects of judgments rendered without evidentiary proceedings based on a confession made at a preliminary hearing. The author highlights that the primary aim of criminal proceedings today is increasingly shifting toward efficiency and simplification, often at the expense of the pursuit of truth. The paper analyzes the role of the prosecutor’s measured motion, the conditions for accepting a confession, the issue of criminal responsibility, and the dilemmas arising in multi-defendant cases. The research builds on a jurisprudential analysis by the Curia of Hungary and includes a comparative overview of international plea bargaining models. The author argues that the procedure centered on the preliminary hearing can be effective, but its legitimacy depends on upholding judicial impartiality and the enforcement of material truth. The study concludes that maintaining a balance between procedural speed and justice is essential for preserving the integrity of criminal adjudication.
Keywords: preliminary hearing; confession; consensual procedure; procedural truth; prosecutorial sentencing proposal.