Az Alkotmánybíróság bírói indítvány alapján eljárva megállapította, hogy az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdéséből és XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó jogalkotói kötelezettség elmulasztásával előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn, mivel a jogalkotó nem írta elő törvényben, hogy a cselekvőképesség korlátozását eredményező bírósági döntéseknek – ideértve azokat az eseteket is, amikor az ítélet kihirdetésén egyik fél sincs jelen – kötelezően tartalmazniuk kell a bíróság teljes indokolását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének legkésőbb 2026. október 31-ig tegyen eleget.
Az alkotmányossági vizsgálat alapjául szolgáló ügy olyan gondnokság alá helyezési per volt, amely az érintett személy cselekvőképességének teljes korlátozására, valamint választójoga gyakorlásából való kizárására irányult. Az ítélet kihirdetésére kitűzött tárgyaláson sem az alperes, sem a számára kirendelt ügygondnok, sem a felperes jogi képviselője nem jelentek meg, szabályszerű idézés ellenére.
A cikk a Magyar Jog soron következő számában olvasható.
