Czine Ágnes
Gondolatok a személyi szabadság alaptalan korlátozása miatti kártalanítás kérdéseiről
Reflections on Issues Related to Compensation for Unjustified Restrictions on Personal Liberty
https://doi.org/10.61382/MJE.Ertekezesek.2026.Czine.81
Hivatkozás
Czine Ágnes: Gondolatok a személyi szabadság alaptalan korlátozása miatti kártalanítás kérdéseiről. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2026. Felelősség a jogban. Magyar Jogász Egylet, Budapest, 2026. pp. 81-97.
Összefoglaló
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépése előtt több döntésében értelmezte a személyi szabadság jogellenes korlátozásához kapcsolódó kárigény alkotmányos alapját. Az Alkotmány 55. § (3) bekezdése kizárólag a törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás esetére állapította meg az állam kárfelelősségét. A testület következetesen hangsúlyozta, hogy e rendelkezés nem teremt általános, felróhatóságtól független kártalanítási kötelezettséget minden utóbb indokolatlannak bizonyult kényszerintézkedés esetére. Az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése ezzel szemben új fordulatot vezetett be az „alaptalan” szabadságkorlátozás fogalmával. Ez a módosítás érdemben kiszélesítette a kártérítéshez való jog alkotmányos alapját. Az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta, hogy az „alaptalan” korlátozás miként különül el a „törvénysértő” korlátozástól. A gyakorlat szerint az „alaptalan” korlátozás olyan eseteket is magában foglalhat, amikor a jogszerűen alkalmazott kényszerintézkedés utóbb okafogyottá vagy szükségtelenné válik. A testület értelmezése így a személyi szabadság védelmét szélesebb körben biztosítja. A kártérítési igény alkotmányos alapja ma már nem kizárólag a formális jogsértéshez kötődik. Az Alaptörvény ezzel a személyi szabadság garanciális védelmét erősítette meg.
Kulcsszavak: személyi szabadság; jogellenes szabadságkorlátozás; alaptalan szabadságkorlátozás; kártalanítás; kényszerintézkedés; jogszerűség; szükségesség és arányosság
Reflections on Issues Related to Compensation for Unjustified Restrictions on Personal Liberty
Abstract
Before the Fundamental Law entered into force, the Constitutional Court examined several times the constitutional basis of compensation claims arising from unlawful deprivation of liberty. Article 55(3) of the former Constitution granted compensation only in cases of unlawful arrest or detention. The Court consistently held that this provision did not impose a general obligation on the state to compensate all individuals subjected to coercive measures later found unnecessary. In contrast, Article IV (4) of the Fundamental Law introduced a new phrase, providing compensation also for “groundless” restrictions of liberty. This amendment significantly broadened the constitutional basis of the right to compensation. The Constitutional Court has since clarified the distinction between “unlawful” and “groundless” deprivation of liberty. According to its case law, a restriction may be “groundless” even if it was lawful at the time of its imposition but later proved unnecessary. This interpretation expands the constitutional protection of personal liberty. The right to compensation is no longer tied exclusively to formal illegality. The Fundamental Law thus strengthens the guarantees surrounding the protection of personal freedom.
Keywords: personal liberty; unlawful deprivation of liberty; groundless restriction of liberty; compensation; objective state liability; coercive measure; legality; necessity and proportionality