A terhelt és a védő közötti érdekellentét a büntetőeljárás bármely szakaszában a védő kizárását vonja maga után. A Kúria végzése az érdekellentét felmerülésének időpontját, megszűnését és ennek eljárási hatását értelmezi
A védői érdekellentét eljárási hatását értelmezte a KúriaTovább
Az AB döntése – a konkrét ügyön is túlmutatóan – egyes nyomozásra vonatkozó szabályok normakontrollját lehetetlenítheti el
Büntetőbírói előterjesztést utasított vissza az AlkotmánybíróságTovább
Az Alkotmánybíróság a 25/2023. (XII. 5.) AB határozatával egy olyan büntetőeljárás alkotmányosságát vizsgálta, amelyben a vádlott védelmét a nyomozás és az elsőfokú eljárás során olyan ügyvéd látta el, aki korábban az adott ügyben kihallgatott tanútól ügyvédi meghatalmazással bírt. Ez a helyzet – alkotmányjogi panaszban állítottak szerint – a büntetőeljárásól szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: …
A francia Alkotmánytanács két, ügyvédi titoktartást érintő döntése pénzmosást érintő házkutatással és lefoglalással összefüggésben
Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?Tovább
E hónap elején már számot adtunk egy uniós szabályozási tervezet magánszféravédelmi összefüggéseiről, illetve arról, hogy a gyermekpornográfia elleni harc jegyben hogyan igyekszik erodálni a tervezet a magánszférához való jog európai garanciáit. Az alább röviden bemutatott ügyben a már sokszor vizsgált francia Alkotmánytanács egy 2022. június végi döntésének rövid összefoglalója következik, amelynek alapját a semmitőszék büntetőügyekkel foglalkozó kamarájának …
A francia Alkotmánytanács (Conseil constitutionnel, CC) ún. elsőbbségi alkotmányossági kérdésben (QPC) hozott döntése (2021. január 15.) keretében az egészségügyi veszélyhelyzet első szakaszában elfogadott azon rendelkezések alkotmányellenességét mondta ki, amelyek a felek beleegyezése nélkül lehetővé tették a videókonferencia-eszközökkel történő meghallgatást.
