• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Alkotmányellenes a videokonferenciás tárgyalás francia büntetőjogi szabályozása az egészségügyi veszélyhelyzetben

A francia Alkotmánytanács (Conseil constitutionnel, CC) ún. elsőbbségi alkotmányossági kérdésben (QPC) hozott döntése (2021. január 15.) keretében az egészségügyi veszélyhelyzet első szakaszában elfogadott azon rendelkezések alkotmányellenességét mondta ki, amelyek a felek beleegyezése nélkül lehetővé tették a videókonferencia-eszközökkel történő meghallgatást.

2021-01-21

alkotmánybíróság büntetőeljárás COVID-19 előzetes letartóztatás Franciaország igazságszolgáltatás Külföld tisztességes eljáráshoz való jog védelemhez való jog veszélyhelyzet videókonferencia

A francia Alkotmánytanács (Conseil constitutionnel, CC) ún. elsőbbségi alkotmányossági kérdésben (QPC) hozott döntése (2021. január 15.) keretében az egészségügyi veszélyhelyzet első szakaszában elfogadott azon rendelkezések alkotmányellenességét mondta ki, amelyek a felek beleegyezése nélkül lehetővé tették a videókonferencia-eszközökkel történő meghallgatást. Még 2020. októberében kezdeményezte a CC eljárását a Semmitőszék (Cour de Cassation) a 2020. március 25-én elfogadott 2020-303. számú rendeletnek (ordonnance) alkotmány által garantált jogokkal és szabadságokkal való összeférhetősége kapcsán.

E rendelet célja az volt, hogy a 2020. március 23-én életbe lépő és a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos védekezés veszélyhelyzeti szabályait tartalmazó 2020-290. sz. törvény rendelkezéseit életbe léptesse. A francia Be. 706-71. szakaszával ellentétben, attól eltérve ez a törvényi (rendeleti) szabályozás lehetővé tette, hogy 2020. augusztus 10-ig az enyhébb súlyú bűncselekmények elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságok (juridiction pénale) előtt a felek beleegyezése nélkül lehetett telekommunikációs (videokonferenciás) eszközöket alkalmazni. Így lehetett többek között döntést hozni az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról is, a fogvatartott személy részére mindenféle tiltakozás lehetősége nélkül, amely az indítványban foglalt érvelés szerint megfosztotta e személyeket a bíró előtt való fizikai megjelenés lehetőségétől, több mint egy éven keresztül. Az indítványozó a védelemhez való jog olyan sérelmét állította, amelyet a jó igazságszolgáltatás célkitűzéseinek megvalósítása és a közegészség védelme nem kellően támasztanak alá.

A CC döntésében visszautal az 1789-es Ember és Polgár jogainak nyilatkozatára, amelynek 16. cikke biztosítja a védelemhez való jogot, és megállapítja, hogy a kifogásolt jogszabályok célja az, hogy a büntető igazságszolgáltatás kontinuitását biztosítsák a COVID-19 elleni védekezés keretében hozott veszélyhelyzeti szabályok ellenére is, és ezért természetesen az egészségvédelem alkotmányos értékének védelme érdekében születtek, hozzájárulva az igazságszolgáltatás folytonossága alkotmányos alapelvének megvalósulásához.

Megállapítja azonban, hogy a kifogásolt rendelkezések egy kivétellel (juridiction criminelle – súlyosabb bűntettek elbírálására fennálló hatáskör – A szerk.) az összes büntetőbíróságra kiterjednek, és az esetek nagy számában lehetővé teszik az eljárás résztvevőinek a telekommunikációs eszközhöz igénybevételének lehetőségét. Ebből fakadóan viszont, amennyiben a telekommunikációs eszközhöz való hozzáférés ténylegesen csak a bíró számára elérhető eszköz, akkor a kifogásolt rendelkezések semmiyen jogi feltételhez nem kötik e jog érvényesítését, annak gyakorlásával kapcsolatban nem állapítanak meg kritériumokat. Az indítvánnyal érintett ügyben is ez történt, hiszen az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról való döntés kapcsán érintett indítványozó fizikailag nem jelenhetett meg törvényes bírája előtt. Ezen okokból, és mivel az egészségügyi veszélyhelyzeti védekezés keretében a COVID-19 járvány miatt alkotott, kifogásolt szabályok nem nyújtanak kellő védelmet a bíróság előtti személyes megjelenés garanciális jellegének a védelemhez való jog vonatkozásában, azok alkotmányellenességét megállapította.

Szerző: Sulyok Márton

További híreink

II. Miskolci Agrárjogi Fórum – beszámoló

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Előző bejegyzés « Horváth Attila: A Magyar Jogászegyleti Értekezések Bibliográfiája (1881-1943)
Következő bejegyzés Egyleti Stúdióbeszélgetések a jogról – hamarosan indul! »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet