Franciaország

Ön itt áll: / / Franciaország

Bejegyzések

Sípszó után. Összhangban állnak-e a francia közérdekű bejelentővédelem uniós jog alapján létrehozott szabályai az Alkotmánnyal?

A közérdekű bejelentések regisztrálása és a bejelentők védelme 2013 óta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által felügyelt és koordinált tevékenység, ezért a most bemutatott francia döntés komparatív szempontból a hazai szakmai közönség számára is szolgálhat érdekességgel.

Eljött-e a munka ideje? Hogyan és mikor dolgozzon egy tagállam az uniós irányelvek átültetésén tekintettel a lényegi állami funkciókra

Összefoglalónkban a francia Államtanács egyik még 2020. decemberben hozott döntését ismertetjük, amelynek érvrendszere és összefüggései a tudományos közbeszédben és egyre több gyakorlati példában is megjelenő, röviden „alkotmányos identitás” vitának nevezhető diskurzusra vezetnek vissza, ezúttal az ún. lényegi (alapvető) állami funkciók kapcsán.

Franciaország: elidegenítési tilalom lehet a feltételes örökhagyás következménye

A francia Semmitőszék április közepén hozott ítéletében emlékeztetett arra, hogy elidegenítési tilalom lehet a végrendeletben feltételhez kötött ingatlan öröklésének következménye.

Az alkotmányos identitás új ruhája? – Nemzetbiztonság, terrorizmus és adatvédelem a francia Államtanács előtt

2018 óta húzódó adatvédelmi jogvita végére tett pontot a francia Államtanács 2021. április 21-én hozott döntése, amelyben az adatvédelem és az elektronikus magánszféra uniós szintű szabályozása feszül neki a francia táv- és hírközlési szektor nemzetbiztonsági és bűnüldözési szempontú szabályozásának. A francia érvek között pedig megjelenik az EUSZ 4. cikk (2) bekezdés „alkotmányos identitás” érvrendszere is a francia állam alapvető, lényegi funkciói kapcsán.

Franciaország: a bírósági tárgyalások közvetítésére tett javaslatot az igazságügyi miniszter

A francia igazságügyi miniszter, Eric Dupont-Moretti a sajtóban beszélt arról, hogy a bírósági tárgyalások nyilvános közvetítése milyen előnyökkel járhat, erre vonatkozó törvényjavaslaton dolgozik az igazságügyi tárca.

A francia Államtanács szerint a beoltottakra is vonatkoznak a szabad mozgást korlátozó legújabb kormányzati intézkedések

2021. április 1-én a francia Államtanács döntést hozott arról, hogy a francia járványügyi védekezés keretében már beoltott személyekre is vonatkoznak a szabad mozgást korlátozó intézkedések, és ezzel a döntésével elutasította a releváns szabályok megsemmisítését célzó indítványt.

Az Államtanács döntött: nem alkotmányellenes az államnak jogot adni arra, hogy az otthoni oktatás megfelelőségének szintjét bejelentés nélkül ellenőrizze

2021. április 2-án a francia Államtanács döntést hozott arról, hogy nem sérti a magánszférát, s így nem alkotmányellenes jogot adni az államnak arra, hogy ellenőrizze, a családok megfelelően biztosítják az otthontanulás (tkp. magántanulói jogviszony) feltételeit.

A Köztársaság nevében! – első olvasatban elfogadta a francia nemzetgyűlés alsóháza a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának szövegét

A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának (ld. eredeti nyelven, projet de loi n. 3649, 2020. december 9.) február 10-i keltű szövegét, amelyet az Államtanács is – az ilyenkor szokásos módon – véleményezett. A javaslatban megfogalmazott számos törvénymódosításból talán az olvasható ki, hogy a vallási közösségek közötti gyűlölet fokozódó veszélyének lehetősége és a gyűlöletre uszítás problémája valójában nagyon súlyos kihívás elé állíthatja a francia kormányzatot és jogalkotót a közeljövőben.

A francia állam mulasztásban megnyilvánuló felelősségét állapította meg a Párizsi Közigazgatási Bíróság a klímaváltozás elleni küzdelemben

Az ,,évszázad ügyének" nevezett per a francia állam mulasztásban megnyilvánuló felelősségének megállapításával és a felperes egyesületek számára jelképes, egy euró nem vagyoni kár megítélésével zárult február 3-án, első fokon, a Párizsi Közigazgatási Bíróság előtt.

Családi kapcsolattartás és letartóztatás – újabb elsőbbségi alkotmányossági kérdést döntött el a francia Alkotmánytanács: nem történt jogalkotói mulasztás, a családi élet garanciái nem sérültek

A francia Alkotmánytanács 2021. január 21-én francia büntetőeljárási és büntetésvégrehajtási jogszabályok felülvizsgálatával kimondta, hogy a jogalkotót nem terheli felelősség a családi élethez való jog személyesen történő érvényesítésének garanciáinak megalkotásával összefüggő mulasztás miatt az (előzetes) letartóztatásban lévők és családtagjaik vonatkozásában, hiszen a jogi szabályok számos alternatív módot is biztosítanak a kapcsolattartásra.