• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Franciaország

Sípszó után. Összhangban állnak-e a francia közérdekű bejelentővédelem uniós jog alapján létrehozott szabályai az Alkotmánnyal?

A közérdekű bejelentések regisztrálása és a bejelentők védelme 2013 óta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által felügyelt és koordinált tevékenység, ezért a most bemutatott francia döntés komparatív szempontból a hazai szakmai közönség számára is szolgálhat érdekességgel.

Sípszó után. Összhangban állnak-e a francia közérdekű bejelentővédelem uniós jog alapján létrehozott szabályai az Alkotmánnyal?Tovább

Eljött-e a munka ideje? Hogyan és mikor dolgozzon egy tagállam az uniós irányelvek átültetésén tekintettel a lényegi állami funkciókra

Összefoglalónkban a francia Államtanács egyik még 2020. decemberben hozott döntését ismertetjük, amelynek érvrendszere és összefüggései a tudományos közbeszédben és egyre több gyakorlati példában is megjelenő, röviden „alkotmányos identitás” vitának nevezhető diskurzusra vezetnek vissza, ezúttal az ún. lényegi (alapvető) állami funkciók kapcsán.

Eljött-e a munka ideje? Hogyan és mikor dolgozzon egy tagállam az uniós irányelvek átültetésén tekintettel a lényegi állami funkciókraTovább

Franciaország: elidegenítési tilalom lehet a feltételes örökhagyás következménye

A francia Semmitőszék április közepén hozott ítéletében emlékeztetett arra, hogy elidegenítési tilalom lehet a végrendeletben feltételhez kötött ingatlan öröklésének következménye.

Franciaország: elidegenítési tilalom lehet a feltételes örökhagyás következményeTovább

Az alkotmányos identitás új ruhája? – Nemzetbiztonság, terrorizmus és adatvédelem a francia Államtanács előtt

2018 óta húzódó adatvédelmi jogvita végére tett pontot a francia Államtanács 2021. április 21-én hozott döntése, amelyben az adatvédelem és az elektronikus magánszféra uniós szintű szabályozása feszül neki a francia táv- és hírközlési szektor nemzetbiztonsági és bűnüldözési szempontú szabályozásának. A francia érvek között pedig megjelenik az EUSZ 4. cikk (2) bekezdés „alkotmányos identitás” érvrendszere is a francia állam alapvető, lényegi funkciói kapcsán.

Az alkotmányos identitás új ruhája? – Nemzetbiztonság, terrorizmus és adatvédelem a francia Államtanács előttTovább

Franciaország: a bírósági tárgyalások közvetítésére tett javaslatot az igazságügyi miniszter

A francia igazságügyi miniszter, Eric Dupont-Moretti a sajtóban beszélt arról, hogy a bírósági tárgyalások nyilvános közvetítése milyen előnyökkel járhat, erre vonatkozó törvényjavaslaton dolgozik az igazságügyi tárca.

Franciaország: a bírósági tárgyalások közvetítésére tett javaslatot az igazságügyi miniszterTovább

A francia Államtanács szerint a beoltottakra is vonatkoznak a szabad mozgást korlátozó legújabb kormányzati intézkedések

2021. április 1-én a francia Államtanács döntést hozott arról, hogy a francia járványügyi védekezés keretében már beoltott személyekre is vonatkoznak a szabad mozgást korlátozó intézkedések, és ezzel a döntésével elutasította a releváns szabályok megsemmisítését célzó indítványt.

A francia Államtanács szerint a beoltottakra is vonatkoznak a szabad mozgást korlátozó legújabb kormányzati intézkedésekTovább

Az Államtanács döntött: nem alkotmányellenes az államnak jogot adni arra, hogy az otthoni oktatás megfelelőségének szintjét bejelentés nélkül ellenőrizze

2021. április 2-án a francia Államtanács döntést hozott arról, hogy nem sérti a magánszférát, s így nem alkotmányellenes jogot adni az államnak arra, hogy ellenőrizze, a családok megfelelően biztosítják az otthontanulás (tkp. magántanulói jogviszony) feltételeit.

Az Államtanács döntött: nem alkotmányellenes az államnak jogot adni arra, hogy az otthoni oktatás megfelelőségének szintjét bejelentés nélkül ellenőrizzeTovább

A Köztársaság nevében! – első olvasatban elfogadta a francia nemzetgyűlés alsóháza a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának szövegét

A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának (ld. eredeti nyelven, projet de loi n. 3649, 2020. december 9.) február 10-i keltű szövegét, amelyet az Államtanács is – az ilyenkor szokásos módon – véleményezett. A javaslatban megfogalmazott számos törvénymódosításból talán az olvasható ki, hogy a vallási közösségek közötti gyűlölet fokozódó veszélyének lehetősége és a gyűlöletre uszítás problémája valójában nagyon súlyos kihívás elé állíthatja a francia kormányzatot és jogalkotót a közeljövőben.

A Köztársaság nevében! – első olvasatban elfogadta a francia nemzetgyűlés alsóháza a köztársaság elveinek tiszteletét megerősítő törvény javaslatának szövegétTovább

A francia állam mulasztásban megnyilvánuló felelősségét állapította meg a Párizsi Közigazgatási Bíróság a klímaváltozás elleni küzdelemben

Az ,,évszázad ügyének” nevezett per a francia állam mulasztásban megnyilvánuló felelősségének megállapításával és a felperes egyesületek számára jelképes, egy euró nem vagyoni kár megítélésével zárult február 3-án, első fokon, a Párizsi Közigazgatási Bíróság előtt.

A francia állam mulasztásban megnyilvánuló felelősségét állapította meg a Párizsi Közigazgatási Bíróság a klímaváltozás elleni küzdelembenTovább

Újabb, büntetőeljárási szabályok alkotmányossága a francia egészségügyi veszélyhelyzeti rendelkezések tükrében – egyes letartóztatások meghosszabbítása

Januári híreink között már számot adtunk egy olyan francia alkotmánytanácsi döntésről, amely ún. QPC (elsőbbségi alkotmányossági kérdés) keretében az egészségügyi válsághelyzet alatt hatályba léptetett francia büntetőeljárási szabályok alkotmányosságával foglalkozott a tisztességes eljáráshoz való jog keretei között. Egy február elsején közzétett újabb határozatban az Alkotmánytanács (CC) hasonló alkotmányossági kérdésekkel foglalkozott, ezúttal az (előzetes) letartóztatások (détention provisoire) automatikus – egészségügyi válsághelyzetre tekintettel történő – meghosszabbításával kapcsolatos jogi szabályok alkotmányellenességének megállapításával.

Újabb, büntetőeljárási szabályok alkotmányossága a francia egészségügyi veszélyhelyzeti rendelkezések tükrében – egyes letartóztatások meghosszabbításaTovább

  • Page 1
  • Page 2
  • Go to Next Page »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in