Az ítélet alapjául szolgáló ügyben családi jogvitát eredményezett fiú és apa között az édesanya végrendelete. Ebben az örökhagyó azzal a feltétellel örökítette házastársára, a közös fiuk apjára az ingatlanát, hogy az az édesapa halálakor a fiúra kell, hogy szálljon. Az apa azonban eladta az ingatlant, ezért támasztott igényt vele szemben a fiú, aki számára a bíróság kártérítést ítélt meg.
A francia jogban lehetséges úgynevezett fokozatos örökségről rendelkezni végrendelet útján. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonjog kerül a végrendeletben megjelölt örököshöz, de olyan kötelemmel, hogy azt köteles a végrendeletben megjelölt harmadik személy számára tovább örökíteni. E feltétel következménye, hogy az örökös a tulajdonába került ingatlant nem idegenítheti el. Az örökhagyó tehát a jövőbeni öröklés rendjéről is rendelkezhet a végrendelet útján.
Mivel az apa jogellenesen adta el az ingatlant, és jogellenes magatartásából a jövőbeni örökös fiúnak anyagi kára származott, a bíróság a fiú számára kártérítést ítélt meg. Az ügy érdekessége azonban, hogy a kártérítést nem az apának, hanem a közjegyzőnek kell megfizetnie. Utóbbi ugyanis nem hívta fel a figyelmet a hagyatéki eljárás során a végrendeletben meghatározott további feltételre és annak következményeire, továbbá nem intézkedett az elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről.
Szerző: Kruzslicz Péter
