• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló T/16218. számú törvényjavaslat

A javaslat elfogadása esetén kompenzációs igényt érvényesíthet a polgári peres eljárásban részt vevő fél az észszerű időn belüli eljáráshoz való jogának sérelmére hivatkozással.

2021-05-19

kompenzációs igény Polgári peres eljárás törvényjavaslat vagyoni elégtétel

2021. május 11-én, Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtásra került az Országgyűléshez a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló T/16218. számú törvényjavaslat. A javaslat elfogadása esetén vagyoni elégtétel elnevezésű kompenzációs igényt érvényesíthet a fél, ha a részvételével zajló polgári peres eljárással összefüggésben sérült az Alaptörvényben is deklarált észszerű időn belüli eljáráshoz való joga.

A törvényjavaslat mind a polgári peres eljárás teljes tartama – értve ez alatt az adott üggyel kapcsolatban lefolytatott rendkívüli perorvoslati eljárásokat is –, mind az egyes eljárási szakaszok – például első, vagy másodfokú eljárás – vonatkozásában meghatározza azt az észszerűnek minősülő időtartamot, amelynek túllépése esetén vagyoni elégtétel jár a jogsérelem orvoslására.

 A javaslat elfogadása esetén a kompenzációs igény jogszerűségét az elhúzódott ügyben nem érintett, kizárólagos illetékességű törvényszékek bírálják majd el polgári nemperes eljárás keretében. Az igényt azzal a törvényszékkel szemben kell érvényesíteni, amely az elhúzódott ügyben elsőfokon eljárt, ha járásbíróság járt el elsőfokon, akkor pedig azzal a törvényszékkel szemben, amelynek illetékességi területéhez az elsőfokon eljárt járásbíróság tartozik.

A hatékony és gyors ügyintézés érdekében az igényérvényesítési eljárás írásban – személyes megjelenés szükségessége nélkül – kerül lefolytatásra a rendelkezésre álló bírósági iratok, illetve a nemperes eljárást megindító kérelmező és a kérelmezett bíróság nyilatkozatai, okirati bizonyítékai alapján. Az eljáró bíróság mérlegeli a rendelkezésre álló bizonyítékokat, megállapítja az igény alapját képező eljárás figyelembe vehető időtartamát, s ha az az észszerűnek minősíthető időtartamot meghaladja, akkor – kormányrendeletben meghatározott napi díjtétel alkalmazásával – a kérelmezett bíróságot kötelezi a vagyoni elégtétel megfizetésére. Ha azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága az érvényesítendő igényt már elbírálta és azzal kapcsolatban elégtétel megfizetésére kötelezte az államot, a hazai eljárásban nem jár vagyoni elégtétel.

 Szerző: Wopera Zsuzsa

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Az egyes törvényeknek az egyszülős családok életkörülményeinek javítása érdekében történő módosításáról szóló T/16203. számú törvényjavaslat
Következő bejegyzés Franciaország: elidegenítési tilalom lehet a feltételes örökhagyás következménye »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet