• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Az egyes törvényeknek az egyszülős családok életkörülményeinek javítása érdekében történő módosításáról szóló T/16203. számú törvényjavaslat

A gyermekeket egyedül nevelő szülőket kívánja segíteni a múlt héten benyújtott, T/16203. számú törvényjavaslat.

2021-05-18

Jogalkotás törvényjavaslat

A T/16203. számú törvényjavaslat 2021. május 11-én került benyújtásra, előadója Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter. A javaslat a gyermek érdekeit középpontba helyezve egyrészt a gyermektartásdíj megállapításával és behajtásával összefüggő eljárások gyorsaságát és hatékonyságát növeli, másrészt a gyermektartásdíj megelőlegezésével kapcsolatos jogi szabályozást teszi kedvezőbbé, jelentősen kiszélesítve az annak igénybevételére jogosultak körét. Elfogadása esetén már nem kell a gyermeket gondozó család vagyoni helyzetét igazolni a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezéséhez, mellyel várhatóan olyan gyermekek is hozzájutnak a bíróság által jogerősen megítélt, őket megillető tartásdíjhoz vagy annak legalább egy részéhez, akik eddig kiszorultak az ellátásból.

A javaslatnak a polgári perrendtartást érintő módosításai a gyermektartás iránti perek hatékonyságát kívánják előmozdítani. A javaslat kizárja a további írásbeli előkészítést, lerövidíti 30 napra az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt, lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a tartásra kötelezett jövedelmi, vagyoni helyzetének feltárása, a munkáltatójának vagy más jövedelmet folyósító szervnek a felkutatása érdekében hivatalbóli bizonyítást rendeljen el, lehetővé teszi az előzetes bizonyítást, megkönnyítve ezzel, hogy a bíróság a gyermek tartása kérdésében mielőbb döntést hozhasson.

A törvényjavaslat bírósági végrehajtásról szóló törvényt érintő módosításai megkönnyítik a behajthatatlanság miatt szünetelő végrehajtás továbbfolytatását azzal, hogy ahhoz elegendő már a végrehajtást kérő kérelme, nem feltétele a lefoglalható vagyontárgy valószínűsítése, továbbá lehetővé teszi, hogy gyermektartásdíj követelés esetén a pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás során fedezethiány esetén a hatósági átutalási megbízás kibocsátására többször, hivatalból is sor kerülhessen. A törvényjavaslat azt is biztosítja, hogy gyermektartásdíj-követelés végrehajtására indult ügyben a gyermektartásdíj követelés teljes kielégítése megelőzze a végrehajtási költségek kielégítését. 

Szerző: Wopera Zsuzsa

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « A fellebbviteli felülbírálat terjedelme és a tisztességes eljáráshoz való jog összefüggései a büntetőeljárásban
Következő bejegyzés A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló T/16218. számú törvényjavaslat »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet