• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Franciaország: a bírósági tárgyalások közvetítésére tett javaslatot az igazságügyi miniszter

A francia igazságügyi miniszter, Eric Dupont-Moretti a sajtóban beszélt arról, hogy a bírósági tárgyalások nyilvános közvetítése milyen előnyökkel járhat, erre vonatkozó törvényjavaslaton dolgozik az igazságügyi tárca.

2021-04-15

bírósági tárgyalások nyilvános közvetítése francia igazságügyi miniszter Franciaország Jogélet Külföld

A francia igazságügyi miniszter beszédében amellett érvelt, hogy a bírósági tárgyalásokat teljes egészében rögzíteni lehessen, és azok nyilvánosan, akár a televízióban, akár interneten keresztül közvetíthetővé válhassanak. Érvrendszerében az ilyen nyilvánosság fontos demokratikus garancia lenne a tiszteséges eljárás jogállami elvének biztosításához.

A javaslat nem újkeletű Franciaországban. Még a nyolcvanas években vetette fel Robert Badinter a tárgyalások rögzítésének és nyilvánosságra hozatalának gondolatát. Ezt elsősorban azzal indokolta, hogy ezáltal egy adott kor történelme, korrajza lenne jobban rögzíthető. Végül a javaslat nyomán engedélyezték Klaus Barbie náci bűnöző büntetőperének képi rögzítését, ugyanakkor annak közzétételére csak a per után ötven évvel kerülhet sor. Annak idején Badinter hangsúlyozta, hogy a „hétköznapi pereket” is rögzíteni kellene ebben a formában, hiszen egy adott kor története csak így dokumentálható igazán.

Franciaországban érezhető a közvélemény részéről az igény a nyilvánosság ilyen formában történő biztosítására különösen, amikor jelentős, például terrorista cselekmények elkövetésével kapcsolatos büntetőjogi felelősségre vonás zajlik. Túl a történeti dokumentációs szemponton, egyrészt ezáltal demisztifikálódna az igazságszolgáltatás működése, és a demokratikus garanciák mellett egyfajta nevelő szerepe is lehetne az ilyen jellegű nyilvánosságnak. Ugyanakkor ahogyan arra a figyelmet egy hasonló javaslatot vizsgáló parlamenti bizottság már 2005-ben felhívta, számos veszélye is lehet a nyilvánosság ilyen formában történő biztosításának. Miközben a per tényleges lefolyását meghamisíthatja jellegénél fogva például egy televíziós felvétel, például a büntető perek ilyen jellegű közvetítése banalizálhatja is a büntető igazságszolgáltatásról alkotott képet.

Miközben tehát félő, hogy akár eszközként tekintenének a per szereplői a nyilvánosság ilyen módon való biztosítására, illetve a bírák és ügyészek viselkedése is eltérne a megszokottól, ha munkájukat közvetlenül követhetné a szélesebb közvélemény, tény, hogy más intézmények esetében ilyen jellegű nyilvánosság már korábban biztosításra került, és ez hozzájárult az intézmények működésének jobb megismeréséhez, munkájuk demokratikus legitimációját, hiszen az ítéletek a nép nevében születnek, növelte.

Forrás: https://www.lepoint.fr/editos-du-point/laurence-neuer/filmer-la-justice-un-projet-a-double-tranchant-06-10-2020-2395031_56.php

Szerző: Kruzslicz Péter

További híreink

Ellentétes az EU joggal az uniós állampolgárság pénzért való megszerezhetősége – Podcast

A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli módosításának egyes kérdéseivel foglalkozott ítéletében

Meghívó – Hajdú-Bihar Megyei Jogásznap

MJE Pest Vármegyei Szervezetének szakmai és közösségépítő rendezvénye – 2025. május 16.

Konferencia meghívó: Jövőnk a jelenben – Our future in present

Nógrád Vármegyei Szervezet Jogásznap

A bíró függetlenséget érintheti a bíró ügyeinek elvétele

Ellentétes-e az uniós joggal, ha az ingatlanközvetítői eljárás díját jogszabályban maximalizálják?

Megjelent a Magyar Jog áprilisi tematikus száma

Előző bejegyzés « Az államfő nemzetközi büntetőjogi felelőssége, avagy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) felmentette Elefántcsontpart korábbi elnökét, Laurent Gbagbot
Következő bejegyzés A gyermekek kötelező védőoltása nem ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet | Look & Feel