A francia igazságügyi miniszter beszédében amellett érvelt, hogy a bírósági tárgyalásokat teljes egészében rögzíteni lehessen, és azok nyilvánosan, akár a televízióban, akár interneten keresztül közvetíthetővé válhassanak. Érvrendszerében az ilyen nyilvánosság fontos demokratikus garancia lenne a tiszteséges eljárás jogállami elvének biztosításához.
A javaslat nem újkeletű Franciaországban. Még a nyolcvanas években vetette fel Robert Badinter a tárgyalások rögzítésének és nyilvánosságra hozatalának gondolatát. Ezt elsősorban azzal indokolta, hogy ezáltal egy adott kor történelme, korrajza lenne jobban rögzíthető. Végül a javaslat nyomán engedélyezték Klaus Barbie náci bűnöző büntetőperének képi rögzítését, ugyanakkor annak közzétételére csak a per után ötven évvel kerülhet sor. Annak idején Badinter hangsúlyozta, hogy a „hétköznapi pereket” is rögzíteni kellene ebben a formában, hiszen egy adott kor története csak így dokumentálható igazán.
Franciaországban érezhető a közvélemény részéről az igény a nyilvánosság ilyen formában történő biztosítására különösen, amikor jelentős, például terrorista cselekmények elkövetésével kapcsolatos büntetőjogi felelősségre vonás zajlik. Túl a történeti dokumentációs szemponton, egyrészt ezáltal demisztifikálódna az igazságszolgáltatás működése, és a demokratikus garanciák mellett egyfajta nevelő szerepe is lehetne az ilyen jellegű nyilvánosságnak. Ugyanakkor ahogyan arra a figyelmet egy hasonló javaslatot vizsgáló parlamenti bizottság már 2005-ben felhívta, számos veszélye is lehet a nyilvánosság ilyen formában történő biztosításának. Miközben a per tényleges lefolyását meghamisíthatja jellegénél fogva például egy televíziós felvétel, például a büntető perek ilyen jellegű közvetítése banalizálhatja is a büntető igazságszolgáltatásról alkotott képet.
Miközben tehát félő, hogy akár eszközként tekintenének a per szereplői a nyilvánosság ilyen módon való biztosítására, illetve a bírák és ügyészek viselkedése is eltérne a megszokottól, ha munkájukat közvetlenül követhetné a szélesebb közvélemény, tény, hogy más intézmények esetében ilyen jellegű nyilvánosság már korábban biztosításra került, és ez hozzájárult az intézmények működésének jobb megismeréséhez, munkájuk demokratikus legitimációját, hiszen az ítéletek a nép nevében születnek, növelte.
Szerző: Kruzslicz Péter
Az államfő nemzetközi büntetőjogi felelőssége, avagy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) felmentette Elefántcsontpart korábbi elnökét, Laurent Gbagbot