A büntetés-végrehajtási bíró, majd a törvényszék tanácsa az indítványozó kötelező meghallgatását mulasztották el, ezzel megsértve a tisztességes eljáráshoz fűződő jogot
Az indokolási kötelezettség megsértése miatt büntetőhatározatot semmisített meg az Alkotmánybíróság
3222/2024. (VI. 25.) AB határozat a másodfokú nyilvános ülés tartására irányuló kérelem indokolás nélküli nem teljesítését minősítette alkotmányellenesnek
A védőre vonatkozó abszolút kizárási okok törvénysértő figyelmen kívül hagyása közvetlen alapjogsérelmet eredményez
Az Alkotmánybíróság a 25/2023. (XII. 5.) AB határozatával egy olyan büntetőeljárás alkotmányosságát vizsgálta, amelyben a vádlott védelmét a nyomozás és az elsőfokú eljárás során olyan ügyvéd látta el, aki korábban az adott ügyben kihallgatott tanútól ügyvédi meghatalmazással bírt. Ez a helyzet – alkotmányjogi panaszban állítottak szerint – a büntetőeljárásól szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: …
A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására
A Kúria szerint hatósági eljárásban az ügyintézési határidő meghosszabbítására nincs törvényes lehetőség, ezért az arra irányuló kérelem visszautasítása jogszerű.
A közigazgatási bíróság az ügy tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is köteles a védiratot a felperesnek kézbesíteni, és a felek részére a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani
A Kúria megállapította, hogy a Kp. a kereset tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is kötelezővé teszi a védirat felperessel való közlését, és ekként a nyilatkozattétel lehetőségének biztosítását.
Egy gimnasztika órán kialakult szóváltástól a „jogi gimnasztikáig” – Nem sérültek az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogai egy személyiségi jogi jogsérelem elbírálása kapcsán
Egy fordulatos hallgató-oktató közötti egyetemi vita volt az alapja annak a határozatnak, amelyet az Alkotmánybíróság Juhász Imre vezette ötös tanácsa 2022. június 13-án hozott meg, s amelyben az indítványozó hallgató jogi képviselőjén keresztül benyújtott indítványát utasította el, személyiségi jogok megsértése tárgyában.
A keresetlevél téves helyen való benyújtásának következményei a közigazgatási perben
A Kúria állást foglalt abban a kérdésben, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a felperes a keresetlevelet téves helyen terjeszti elő, az azonban a keresetindítási határidőn belül megérkezik az alpereshez.
A keresetlevél téves helyen való benyújtásának következményei a közigazgatási perbenTovább
A gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartási jog jellemzői
A gyermek és nagyszülő közötti kapcsolattartási jog alkotmányos alapjog, illetőleg alapvető emberi jog, gyermekjog, de nem önálló személyiségi jog. A személyiségi jogi per bíróságának nem feladata a családjogi viták eldöntése és véleményezése.
A gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartási jog jellemzőiTovább
A fellebbviteli felülbírálat terjedelme és a tisztességes eljáráshoz való jog összefüggései a büntetőeljárásban
Az Alkotmánybíróság mulasztást megállapító határozata lényegében arra kötelezi az Országgyűlést, hogy a másodfokú büntetőeljárásban a korlátozott felülbírálat körét kiterjesztő kivételszabály körébe az abszolút eljárási szabálysértéseken túl a relatív eljárási szabálysértéseket is bevonja.