A Kúria megállapította, hogy a Kp. a kereset tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is kötelezővé teszi a védirat felperessel való közlését, és ekként a nyilatkozattétel lehetőségének biztosítását.
Egy gimnasztika órán kialakult szóváltástól a „jogi gimnasztikáig” – Nem sérültek az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogai egy személyiségi jogi jogsérelem elbírálása kapcsán
Egy fordulatos hallgató-oktató közötti egyetemi vita volt az alapja annak a határozatnak, amelyet az Alkotmánybíróság Juhász Imre vezette ötös tanácsa 2022. június 13-án hozott meg, s amelyben az indítványozó hallgató jogi képviselőjén keresztül benyújtott indítványát utasította el, személyiségi jogok megsértése tárgyában.
A keresetlevél téves helyen való benyújtásának következményei a közigazgatási perben
A Kúria állást foglalt abban a kérdésben, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a felperes a keresetlevelet téves helyen terjeszti elő, az azonban a keresetindítási határidőn belül megérkezik az alpereshez.
A keresetlevél téves helyen való benyújtásának következményei a közigazgatási perbenTovább
A gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartási jog jellemzői
A gyermek és nagyszülő közötti kapcsolattartási jog alkotmányos alapjog, illetőleg alapvető emberi jog, gyermekjog, de nem önálló személyiségi jog. A személyiségi jogi per bíróságának nem feladata a családjogi viták eldöntése és véleményezése.
A gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartási jog jellemzőiTovább
A fellebbviteli felülbírálat terjedelme és a tisztességes eljáráshoz való jog összefüggései a büntetőeljárásban
Az Alkotmánybíróság mulasztást megállapító határozata lényegében arra kötelezi az Országgyűlést, hogy a másodfokú büntetőeljárásban a korlátozott felülbírálat körét kiterjesztő kivételszabály körébe az abszolút eljárási szabálysértéseken túl a relatív eljárási szabálysértéseket is bevonja.
Alkotmányellenes a videokonferenciás tárgyalás francia büntetőjogi szabályozása az egészségügyi veszélyhelyzetben
A francia Alkotmánytanács (Conseil constitutionnel, CC) ún. elsőbbségi alkotmányossági kérdésben (QPC) hozott döntése (2021. január 15.) keretében az egészségügyi veszélyhelyzet első szakaszában elfogadott azon rendelkezések alkotmányellenességét mondta ki, amelyek a felek beleegyezése nélkül lehetővé tették a videókonferencia-eszközökkel történő meghallgatást.