• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A keresetlevél téves helyen való benyújtásának következményei a közigazgatási perben

A Kúria állást foglalt abban a kérdésben, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a felperes a keresetlevelet téves helyen terjeszti elő, az azonban a keresetindítási határidőn belül megérkezik az alpereshez.

2022-05-04

Jogélet keresetindítás keresetindítási határidő keresetlevél közigazgatási jog közigazgatási per téves helyen való benyújtás tisztességes eljáráshoz való jog

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) hatályba lépését követően a keresetlevél benyújtásának szabályaihoz kapcsolódóan kiterjedt bírói gyakorlat alakult ki. A Kp. ugyanis a 39. § (1) bekezdésben foglalt, a benyújtás helyére vonatkozó főszabály mellett – a keresetlevelet a támadott közigazgatási cselekményt megvalósító szervnél, többfokú megelőző eljárásban az elsőfokú közigazgatási szervnél kell előterjeszteni – számos kivételszabályt és kisegítő rendelkezést is tartalmaz. E szabályoknak pedig kiemelkedő jelentőségük van, különösen a közigazgatási pernek a hatósági eljárásokban való elsődleges jogorvoslati formává válását követően, hiszen a keresetlevél téves helyen, módon, vagy határidőn túl történő előterjesztése miatti visszautasítás esetén a felperes esetleges jogsérelme orvosolatlanul maradhat.

A Kúria egy korábbi, BH2021. 152. számon közzétett döntésében úgy foglalt állást, hogy a téves helyen történő előterjesztés, bár nem külön keresetlevél-visszautasítási ok a Kp. 48. §-a értemében, azt a bíróságnak a keresetindítási határidő megtartottságával összefüggésben vizsgálnia kell, ugyanis a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye két összefüggő feltétel. A Kúria e döntésében azt is leszögezte, hogy ha a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelét kizárólag a nem a jogszabályban meghatározott (téves) helyen nyújtja be, a bíróságnak meg kell vizsgálnia a benyújtás főszabály szerinti helye alóli kivételeket, ezek alkalmazhatóságának hiányában pedig elkésettség miatt kell a keresetlevelet visszautasítania (Kp. 48. § (1) bek. i) pont), mivel ilyen esetben a határidő megtartottsága fel sem merülhet. A bírói gyakorlat szintén az e döntésben foglalt elvek mentén alakult.

A Kúria BH2022. 83. számon közzétett döntése az így kialakult joggyakorlatot folytatta, illetve fejlesztette tovább. Az ügy tényállása szerint a felperesi jogi képviselő a keresetlevelet nem a támadott hatósági döntést egyfokú eljárásban meghozó alperesnél, a kormányhivatalnál, hanem annak egyik – az ügyben hatáskörrel nem rendelkező – járási hivatalánál terjesztette elő. A járási hivatal a keresetlevelet ugyanakkor úgy továbbította az alpereshez, hogy az a keresetindítási határidőn belül megérkezett oda. Az elsőfokú bíróság elkésettség miatt visszautasította a keresetlevelet. Ezen ügy és a BH2021. 152. számú döntés tényállása közötti legfontosabb különbség tehát, hogy utóbbi ügynek nem képezte tárgyát, hogy mi a következménye annak, ha a keresetlevél a keresetindítási határidőn belül megérkezik a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási szervhez.

A Kúria az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte. Végzésének indokolásában – a BH2021. 152. számú döntéssel, valamint az abból kirajzolódó joggyakorlattal egyezően – kifejtette, hogy a keresetlevél téves helyen történő előterjesztése nem önálló visszautasítási ok, azt a keresetlevél előterjesztésére nyitva álló határidő megtartottságával összefüggésben kell vizsgálni. A keresetlevél előterjesztésének időpontja az az időpont, amikor a felperes a keresetlevelet megfelelő helyen előterjeszti, illetve ha nem a megfelelő helyre nyújtja be, amikor a keresetlevél a megfelelő közigazgatási szervhez megérkezik. Következésképp, a Kúria álláspontja szerint a téves helyen való előterjesztés – a tisztességes eljáráshoz való jogból is fakadóan – nem azonosítható minden további vizsgálat nélkül más visszautasítási okkal. Így amennyiben a keresetlevelet a felperes téves helyen terjeszti elő, de e szerv továbbítja azt a megfelelő, a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, a bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell a keresetindítási határidő megtartottságát. Ha pedig a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási szervhez a keresetindítási határidőn belül megérkezik a keresetlevél, akkor a keresetlevél visszautasításának nincs helye automatikusan az elkésettség folytán.

Lényeges azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy annak a közigazgatási szervnek, ahol tévesen terjesztik elő a keresetlevelet, továbbítási kötelezettsége lenne a keresetindítási határidő megtartása érdekében. A Kúria szerint tehát a téves helyen való előterjesztéssel járó „kockázatot” a felperesnek kell viselnie: amennyiben a közigazgatási szerv nem továbbítja a keresetet (ehelyett például visszaküldi azt a felperesnek), vagy továbbítja ugyan, de az a keresetindítási határidőn túl érkezik a megfelelő szervhez, akkor a felperes keresetlevele jogszerűen kerülhet visszautasításra elkésettség miatt.

Hivatkozott döntések: BH2021. 152.; BH2022. 83.

Szerző: Kárász Marcell

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « Az EJEB-hez benyújtott kérelmek elfogadhatatlansági feltételeiről szóló podcast adásunk második epizódjával jelentkezünk
Következő bejegyzés Kreditpontos munkajogi képzések »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet