• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A közigazgatási bíróság az ügy tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is köteles a védiratot a felperesnek kézbesíteni, és a felek részére a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani

A Kúria megállapította, hogy a Kp. a kereset tárgyaláson kívüli elbírálása esetén is kötelezővé teszi a védirat felperessel való közlését, és ekként a nyilatkozattétel lehetőségének biztosítását.

2022-10-26

Jogalkalmazás közigazgatási jog közigazgatási per tárgyaláson kívüli elbírálása tisztességes eljáráshoz való jog védirat

A Kfv.IV.37.504/2022/4. számú eseti döntés tényállása szerint a felperes és egy perben nem álló gazdasági társaság között polgári jogvita alakult ki a perbeli ingatlan tulajdonjoga kapcsán. A polgári bíróság ítéletével megkereste az ingatlanügyi hatóságként eljáró alperest a felperes tulajdonjogának törlése és a gazdasági társaság tulajdonjogának bejegyzése érdekében. A felperes ezt követően az ingatlanon fennálló társasház megszüntetése és tulajdonjogának bejegyzése, majd az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez, aki azt széljegyezte, és tájékoztatta a felperest, hogy beadványainak elintézést függőben tartja. A polgári bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követően az alperes a gazdasági társaság tulajdonjogát bejegyezte, majd végzésével a felperes társasház megszüntetése és tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelmét visszautasította, az eljárás felfüggesztése iránti kérelmét pedig elutasította.

A felperes keresettel támadta az alperesi végzést.

Az elsőfokú bíróság a keresetlevél felterjesztését követően több intézkedést is tett. Egyfelől, tájékoztatta a feleket, hogy három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, másrészt értesítette a gazdasági társaságot a perbelépés lehetőségéről, végül pedig tájékoztatta a feleket arról is, hogy a jogvitát egyszerűsített perben, és a Kp. 124. § (5) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálja el. Egyúttal felhívta a feleket, hogy amennyiben további nyilatkozatokat, észrevételeket kívánnak előterjeszteni, azt a végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül tegyék meg. A bíróság ugyanakkor az alperes védiratát nem küldte meg a felperes részére.

Az elsőfokú bíróság tárgyaláson kívül hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a bíróság az alperes védiratát nem küldte meg részére, ezzel megsértette a Kp. 77. § (5) bekezdésében foglaltakat, valamint a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát is.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A Kúria kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a Kp. 124. § (2) bekezdés c) pontja értelmében egyszerűsített pert kellett lefolytatnia, amelyet a Kp. 124. § (5) bekezdése alapján helyesen bírált el tárgyaláson kívül. A Kúria ugyanakkor rámutatott, hogy a bíróság a tárgyaláson kívüli elbírálás esetében sem mellőzheti a védirat alperessel való közlését. A bíróságnak ugyanis a Kp. 2. § (6) bekezdéséből, valamint a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogából is fakadó kötelezettsége annak biztosítása, hogy a felek minden kérelmet, nyilatkozatot, bizonyítékot megismerhessenek, hiszen csak így kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy azokra nézve nyilatkozatot is tehessenek. A Kúria álláspontja szerint a védirat közlésének elmaradása folytán sérültek a felperes garanciális jellegű, iratmegismeréshez és nyilatkozattételhez fűződő eljárási jogosultságai. A Kúria arra is rámutatott, hogy a felek szóbeli nyilatkozattétele, azaz tárgyalás nélkül zajló eljárásban az írásban előterjesztett beadványok, és az abban szereplő nyilatkozatok adják a jogvita kereteit, és képezik a döntés alapját.

E döntés rávilágít arra, hogy bár a Kp. – a Pp.-vel ellentétben – nem követeli meg a tárgyalási elv és a szóbeliség elvének teljeskörű érvényesülését, hiszen a Kp. 77. § széles körben teszi lehetővé az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, a bíróság eljárásának ilyen esetben is meg kell felelnie tisztességes eljáráshoz való alapjogból fakadó garanciális követelményeknek. Ilyen alapvető – és egyébként magától értetődő – követelmény, hogy az alperes perbeli védekezésének terjedelmét megszabó védiratot ebben az esetben is közölni kell a felperessel, sőt a per során a felek által benyújtott valamennyi érdemi nyilatkozatra vonatkozik, hogy a bíróságnak azokat a többi fél részére meg kell küldenie. Mindez persze a tárgyaláson elbírált ügyekre is igaz, de tárgyalás hiányában e követelménynek különösen nagy gyakorlati jelentősége van, hiszen – bíróság általi iratismertetés hiányában – a fél nem is feltétlenül szerez tudomást az ellenérdekű fél által tett nyilatkozat létéről, így kifogásolni sem tudja annak megküldésének elmaradását.

Szerző: Kárász Marcell

Hivatkozott döntés:

Kúria Kfv.IV.37.504/2022/4.

További híreink

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Magas állami kitüntetésben részesült dr. Bánáti János

Ítélet a MÁV Start ügyben – az Európai Bíróság ítélete a napi és heti pihenőidő kapcsolatáról – Podcast

HARMATHY ATTILA EMLÉKKONFERENCIA

A Kúria megállapította, hogy a hatóságnak nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására

A Kúria év végi határozatában az anyagi jogerő tárgyi terjedelmét vizsgálta a követelésrész érvényesítése során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Előző bejegyzés « Az EJEB első női elnöke, Knowledge Sharing rendszer, BTS Holding kontra Szlovákia – megjelent podcastunk harmadik évadának legújabb adása!
Következő bejegyzés Döntött az EuB: a nemzetbiztonsági kockázat esetén sem elfogadható a teljes titkolózás a menekültügyi eljárásokban »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet