Hivatkozás: Horváth István (2024). Az Európai Unió munkajoga – magyar tükörben. In Bodzási B. (szerk.), Jogászegyleti Értekezések 2024. AZ EURÓPAI JOG HATÁSA A MAGYAR JOGRA (pp. 153-183). Magyar Jogász Egylet
https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Horvath.153
Összefoglaló
Az írás a Munka Törvénykönyve szövegét „lapozva” – nem kimerítő jelleggel – ismerteti, hogy az egyes irányelvek milyen változásokat hoztak a hazai munkajogi szabályozásban. A megfogalmazásban megjelenik a kritika: bemutatva például az uniós és a magyar jogalkotás értékeit és a kodifikációs aggályokat. Néhány részletet felidézve: az írás – többek között – érinti a Munka Törvénykönyve személyi hatályát. Nevezetesen: hogyan terjesztette ki a jogalkotás az EU követelményt meghaladóan a fiatalok védelmére irányadó uniós normákat a munkaviszony mellett valamennyi további, nem a munkajog hatálya alá tartozó jogviszonyra.
A közelmúlt jogalkotási témakörét idézve, az írás áttekinti, hogy az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, valamint a szülők és gondozók munka és magánélet közötti egyensúlyáról szóló irányelvek mely változást hoztak a munkavállalók foglalkoztatási körülményeiben. Az írás foglalkozik a munkaviszony-megszüntetés, a munka-és pihenőidő és az atipikus munkaviszonyokra vonatkozó, egyes közösségi jogi követelményeivel is, bemutatva, a jogközelítés kritériumai miként „köszönnek vissza” a magyar munkajogi szabályozásban.
Kulcsszavak: jogharmonizáció; irányelv; Római Szerződés; a fiatal munkavállaló; joggal való visszaélés tilalma; bizonyítási terhet megosztása és megfordítása; hátrányos megkülönböztetés; vezető állású munkavállaló; párhuzamos foglalkoztatás; kiküldetés; rugalmas munkafeltételek; távmunka; munkaszerződés; munkaviszony megszüntetése; apasági szabadság; szülői szabadság; próbaidő; csoportos létszámcsökkentés; munkaidő; munkaidőkeret; munkaidő-beosztás; pihenőidő; távolléti díj; Amszterdami Szerződés; a határozott idejű munkaviszony; munkaerőkölcsönzés; minimálbér.
Abstract
European Union labour law – in Hungarian mirror
The paper “flattened” the text of the Labour Code and describes – in a non-exhaustive way – the changes brought by certain directives in the Hungarian labour law. The wording contains the criticisms: for example, the values of EU and Hungarian legislation and the codification concerns. To recall some details: among other things, the paper touches on the personal scope of the Labour Code. In particular, how the legislator has extended EU standards for the protection of young people beyond the EU requirement to all other legal relationships outside the scope of labour law. Citing another recent legislative issue, the paper reviews how the directives on transparent and predictable working conditions and work-life balance for parents and carers have changed workers’ employment conditions. The paper also deals with some of the Community legal requirements for termination of employment, working and rest time and atypical employment relationships, showing how the criteria for the implementation of the law are “reflected” in Hungarian labour law.
Keywords: legislative harmonization; Treaty of Rome; young worker; prohibition of abuse of rights; sharing and reversal of the burden of proof; negative discrimination; executive employees; parallel employment; posting; flexible working conditions; teleworking; employment contract; termination of employment; paternity leave; parental leave; probationary period; collective redundancies; working time; working time banking; work schedule; rest period; absentee pay; The Amsterdam Treaty; fixed-term employment relationships; temporary agency work; minimum wage.