2023. Évi Tisztújítás

A Magyar Jogász Egylet 2023.évi tisztújítása

A Magyar Jogász Egylet Jelölőbizottságának a jelölései[1]: Az…

A hiánypótlás határidőn túli benyújtásának jogkövetkezményei

A Kúria újabb határozatában szakított korábbi álláspontjával és rögzítette, hogy a határidőn túl benyújtott hiánypótlás mint elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalan.

Kárpát-medencei Magyar Ügyvédek 3. Találkozója

Idén harmadik alkalommal kerül megrendezésre Kolozsváron,…

Munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének feltételei

A Kúria megállapította, hogy a munkaviszonyban álló ügyvezető igazgató kártérítési felelőssége a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) általános, a munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai szerint bírálandó el. Ennek megfelelően a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a vezető állású munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, a kárt, valamint az okozati összefüggés fennállását.

Ki jogosult – a cselekvőképességi szabályok megsértése miatti érvénytelenségre hivatkozással – az öröklési szerződés megtámadására?

A Kúria határozatában rögzítette, hogy a cselekvőképességi szabályok megsértése miatti érvénytelenségre öröklési szerződés esetében nemcsak a kiskorú érdekében lehet hivatkozni, hanem valamennyi megtámadásra jogosult élhet a megtámadás jogával. A Kúria határozatában megállapította azt is, hogy a kiskorú és az ügyben vele szemben álló fél közötti érdekellentét fennállásáról a gyámhatóság dönt. A gyámhatóság ezen döntése polgári perben nem vizsgálható felül.

Az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményei

A Kúria az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményeivel kapcsolatban kifejtette, hogy az elővásárlási jogának megsértése miatt pert indító jogosultnak a keresetében egyrészt annak megállapítását kell kérnie, hogy az (alperesek között létrejött) adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, másrészt azt, hogy ennek folytán az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre. A per során a bíróság vizsgálja a jogérvényesítés jogszabályi feltételeinek fennállását, amely az ügy érdemére tartozó anyagi jogi kérdés. Ezen feltételek meglétének bizonyítása – vitatás esetén – a felperest terheli, bizonyítatlanságuk a kereset érdemi elutasítását eredményezi.

V. Sárközy Tamás Sportjogi Konferencia

A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, a Károli…

Áttekintés a Ptk. zálogjogi és kezességi szabályainak 2023. évi módosításáról

2023 első félévében három olyan törvény is született,…

A sértetti (pótmagánvádlói) legitimáció alapjogsértő módon történő szűk értelmezése miatt semmisített meg az Alkotmánybíróság büntetőbírósági döntéseket

A hamis tanúzás estén a Balassagyarmati Törvényszék határozata,…

A Kúria ismét a bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának feltételeit vizsgálta

A Kúria a bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásával összefüggésben megállapította, a visszatartási jog gyakorlásának egyaránt feltétele, hogy az állított követelés a bérleti jogviszonyból eredjen, valamint az a perben érdemben elbírálható legyen.