• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A felügyeleti szerv által megváltoztatott hatósági döntéssel szembeni közigazgatási bírói jogvédelem

A Kúria megállapította, hogy a hatóság alaphatározatának és az azt megváltoztató felügyeleti döntésnek a jogszerűsége csak egységesen, ugyanabban a perben bírálható el.

2022-07-26

közigazgatási per; felügyeleti intézkedés; felügyeleti eljárás; jogsérelem orvosolása; jogorvoslat; hatósági eljárás

A Kúria Kfv.VI.37.369/2022/6. számú határozatának tényállása szerint az ingatlantulajdonos felperes kérelmet terjesztett elő az alperesi érdekeltek szóban forgó ingatlanba bejelentett lakcímeinek fiktiválása érdekében. Az elsőfokú hatóság (az alperes) az eljárást – az ingatlan tulajdoni viszonyainak tisztázatlansága, valamint az egyik alperesi érdekelt nyilatkozatára tekintettel – okafogyottságra hivatkozással megszüntette.

Az alperes felügyeleti szerve ezt követően felügyeleti eljárást indított, amelynek eredményeként határozatával az Ákr. 121. § (2) bekezdése alapján a megszüntető végzést akként változtatta meg, hogy a felperes kérelmét elutasította.

A felperes az alperesi végzéssel szemben „fellebbezés” elnevezésű beadványt terjesztett elő, amelyet az elsőfokú bíróság keresetlevélnek tekintett. A felperes továbbá keresettel támadta a felügyeleti szerv által hozott megváltoztató határozatot is. Az elsőfokú bíróság az így megindult két peres eljárást nem egyesítette, azokat külön folytatta le.

A felügyeleti szerv határozatával szemben indult pert az elsőfokú bíróság – a felperes elállására tekintettel – megszüntette. Az alperesi végzéssel szemben indult perben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes megsértette az indokolási kötelezettségét, így az alperes végzését megsemmisítette, de az új eljárás lefolytatására kötelezést mellőzte. Utóbbit azzal indokolta, hogy a felügyeleti szerv a felperes kérelmét érdemben elbírálta, e döntés felülvizsgálata pedig egy külön perben már megtörtént.

Az elsőfokú bíróság alperesi végzést megsemmisítő ítéletével szemben az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

A Kúria végzésében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítélete – több lényeges eljárási szabály megsértése folytán – érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan, így azt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

A Kúria rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság egyfelől elmulasztotta tisztázni, hogy a felperes fellebbezés nevű beadványa pontosan mely döntéssel szemben, illetve milyen jogorvoslati kérelemként került előterjesztésre. Utalt arra is, hogy a felperes beadványa nem felelt meg a keresetlevélre vonatkozó szabályoknak, így e tekintetben a Kp. 46. §-a alapján hiánypótlásnak lett volna helye.

A Kúria másfelől kifejtette azt is, hogy a közigazgatási perben a hatóság „alapdöntése” és a felügyeleti eljárás során hozott döntés egymástól elválaszthatatlan egységet képez, hiszen azok csak együtt képesek joghatás kiváltására, így azok jogszerűsége is csak egy perben bírálható el. Következésképp, ha a keresettel támadott döntés vonatkozásában felügyeleti eljárás indult, akkor a bíróságnak a Kp. 83. §-a szerinti, a jogsérelem orvosolására irányuló eljárás szabályai szerint kell eljárnia.

Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el jogszerűen, ha a két pert egyesítette volna, majd – a Kp. 83. §-ának megfelelően – felhívta volna a felperest nyilatkozattételre abban a tekintetben, hogy a felügyeleti szerv intézkedése orvosolta-e jogsérelmét. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság azzal, hogy elmulasztotta egyesíteni a két peres eljárást, valamint hogy nem folytatta le a jogsérelem orvosolására irányuló eljárást, egy értelmezhetetlen jogi helyzetet idézett elő. A bíróság ugyanis megsemmisítette azon alperesi végzést, amelyet a felügyeleti szerv megváltoztatott. Ezáltal a felügyeleti szerv megváltoztató döntése értelmezhetetlenné vált, hiszen a megváltoztatott döntés megszűnt létezni a jogrendszerben.

Hivatkozott döntés: Kfv.VI.37.369/2022/6.

Szerző: Kárász Marcell

További híreink

II. Miskolci Agrárjogi Fórum – beszámoló

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Előző bejegyzés « Ibrahim K. – A francia Alkotmánytanács a nyomozás szabályaival összefüggésben erősítette meg a magánszférához való jog törvényi védelmének alkotmányosságát
Következő bejegyzés Az orvhalászat miatt büntetőjogi és közigazgatási jogi szankcionálás párhuzamosságát vizsgálta az Alkotmánybíróság »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet