• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
  • Képzések

A házastársi közös vagyon egyenlő arányú megosztásától – házassági vagyonjogi szerződés hiányában – a bíróság általi, méltányossági alapon történő eltérés feltételei

A Kúria határozata szerint a házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg, függetlenül attól, hogy a vagyonszaporulat létrehozásában csak az egyik vagy mindkét házastárs vett részt, vagy milyen arányú volt a részvételük. Ettől a bíróság kizárólag a méltányosságra hivatkozással térhet el.

2023-09-26

házassági vagyonjogi szerződés házastársi közös vagyon házastársi vagyonközösség Jogalkalmazás jogbiztonság elve különvagyon Magyar Jog méltányosság elve törvényes vagyonjogi rendszer

Alperes és felperes 2016-ban házasságot kötöttek, amelyet a bíróság 2019-ben jogerőre emelkedett ítéletével bontott fel. A feleknek a házasságból gyermekük nem született, házassági vagyonjogi szerződés nem kötöttek. A vita tárgyát közöttük a házastársi közös vagyon megosztása képezte.

Az elsőfokú bíróság álláspontja alapján a vagyonjogi igények rendezése során a méltányos rendezés elvének nem felelne meg, ha a rövid időtartamú házassági életközösség után a felperes méltánytalan vagyoni előnyhöz jutna azáltal, hogy a havi nettó jövedelmének több mint hatvanhatszorosát kapná meg értékkiegyenlítésként, ezért ítéletében úgy határozott, hogy a felperest a volt házastársakat fejenként egyenlő arányban megillető összeg fele helyett annál jóval kevesebb méltányos összeg illeti meg.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét részben megváltoztatta és ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a méltányosság szabályának alkalmazása nem kerülhet szembe a felek házassági vagyoni jogviszonyára alkalmazandó törvényes vagyonjogi rendszer szabályával.

A Kúria határozatában megerősítette, hogy a házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg, függetlenül attól, hogy a vagyonszaporulat létrehozásában csak az egyik vagy mindkét házastárs vett részt, vagy milyen arányú volt a részvételük. Ettől a bíróság kizárólag a méltányosságra hivatkozással térhet el.

A jogeset száma: BH 2023. 95. (Kúria Pfv.I.20.431/2022/6.)

Részletesebben lásd: https://szakcikkadatbazis.hu/Magyar_Jog/2023/9

Szerző: Nagy Álmos Lukács

közjegyzőhelyettes,

magánjogi szakreferens, Magyar Jogász Egylet

További híreink

Tisztességtelen-e az a szerződési feltétel, amely kisebb törlesztő részlet elmaradása esetén a teljes nagyértékű hitelszerződés felmondását lehetővé teszi? – Podcast

A kábítószer külföldről történő megrendelése esetén a bűncselekmény elkövetési magatartásainak, kísérleti és befejezetti stádiumának értelmezése

Adalékok a kihívóan közösségellenes magatartás értelmezéséhez a garázdaság bűncselekményi tényállásában

Sárközy Tamás Sportjogi Konferencia

A Kúria a közigazgatási tevékenység jogsértő következményének elhárítására kötelezés jogintézményét elemezte végzésében

Magyar Jogász Egylet

A Magyar Jogász Egylet Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete

„Hogyan lesz egy családi fotóból gyermekpornográfia?” – Jogásznap a Kecskeméti Törvényszéken

Baranya Vármegyei Jogásznap

A megismételt hatósági eljárásra adott iránymutatás terjedelmét értelmezte a Kúria ítéletében

Előző bejegyzés « A 2023. évi tisztújítás a Magyar Jogász Egyletben – megalakult a Jelölőbizottság
Következő bejegyzés Mi járhat vissza a fogyasztóknak és a mi a bankoknak a devizahitel szerződések érvénytelenné válása esetén? »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet