Az Alkotmánybíróság 3078/2024. (III. 1.) AB határozatában, a Veszprémi Törvényszék beadványa alapján eljárva, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-a alapján, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kr.) 2. § (1) bekezdése 2022. november 10. napja és 2023. január 11. napja között hatályban volt „a kereskedőnél készleten lévő” szövegrésze, valamint a 2022. november 10. napja és 2023. július 31. napja között hatályban volt 2/A. § (2) bekezdése, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelettel összefüggő kereskedői tájékoztatásról szóló 3/2022. (I. 26.) MK rendelet (a továbbiakban: Mkr.) 2022. november 14. napja és 2023. július 31. napja között hatályban volt 1., 2. és 3. mellékletei alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést elutasította, továbbá a Kr. 2022. november 10. napja és 2023. január 11. napja között hatályban volt 2/A. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést visszautasította.
Az indítványt benyújtó bíróság előtt folyamatban volt alapügy lényege szerint a Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) ellenőrzést folytatott az egyik kiskereskedelmi üzletláncnál (a továbbiakban: Kiskereskedő), amelynek során elsősorban az élelmiszerek hatósági árával összefüggő jogszabályok betartását vizsgálták. Az ellenőrzés eredményeként a készletezési és árusítási kötelezettség tekintetében a Hatóság megállapította, hogy öt régi hatósági áras termékből a Kiskereskedő nem árusított legalább olyan mennyiséget, mint a hét adott napjára vonatkozó, 2021. évi átlagos napi készletmennyiség volt az adott üzletében. A Hatóság ellenőrizte továbbá két hatósági áras termékre (tyúktojás és étkezési burgonya) vonatkozó készletezési és árusítási kötelezettség betartását is. Végül a hatósági áras termékekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség betartását is az ellenőrzés alá vonta a Hatóság. Utóbbival összefüggésben megállapította, hogy az új hatósági áras termékekere vonatkozó tájékoztatás nem volt megtalálható az ellenőrzött üzletben. Megállapításai alapján a Hatóság 3 000 000 Ft. bírságot szabott ki a kiskereskedőre, aki ezt követően bírósághoz fordult.
Az ügyben eljárt bíró ezen előzményeket követően az alapul fekvő eljárás felfüggesztése mellett fordult az Alkotmánybírósághoz, állítva, hogy az ügyben alkalmazandó jogszabályok az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, azon belül a jogállamiság, valamint a jogbiztonság elvéből következő kellő felkészülési idő követelményével ellentétesek.
Az ügy érdemi vizsgálatot igénylő fő kérdése, hogy a kellő felkészülési idő követelménye különleges jogrend idején hogyan érvényesül.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a szabályozás „okának és céljának” tükrében kell megítélni a kellő idő követelményének a betartását, ezért a norma kibocsátásának körülményeit (a veszélyhelyezt jellegét, jogalapját) itt is értékelni kellett. Annál is inkább, mert a jelen ügyben támadott norma már nem a COVID járvány, hanem a szomszéd országban folyó fegyveres konfliktus miatt fennálló veszélyhelyzet adott okot. A határozat megállapítása szerint a két veszélyhelyzeti állapotra okot adó körülmény (világjárvány és a szomszédos háborús konfliktus) nem azonos. Megállapította a testület, hogy különleges jogrendben a kormány mozgástere nagyobb, hiszen „alkotmányos érdek fűződik ahhoz, hogy a társadalmat, államot fenyegető veszély elhárításához, következményeinek enyhítéséhez szükséges intézkedések minél nagyobb hatékonysággal foganatosíthatók legyenek”.
A döntés részletes elemzését a Magyar Jog 2024/4., 242-245. oldalán olvashatja.
SZABÓ ANNAMÁRIA ESZTER
Főtanácsadó, Alkotmánybíróság, egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közjogi Intézet