• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
  • Képzések

A Kúria a közigazgatási perbeli jogutódlás kérdésével foglalkozott a rendészeti panaszügyek kontextusában

A Kúria megállapította, hogy a rendőri intézkedés elleni panaszt elutasító határozattal szemben indult közigazgatási perben a felperes elhalálozása esetén hozzátartozója jogosult a perbe jogutódként belépni, ezért az eljárás félbeszakadásának van helye.

2023-09-14

alapjogok Jogalkalmazás közigazgatási jog közigazgatási perjog rendészeti ügy

A Kúria Kfv.II.37.730/2022/10. számú és BH2023. 169. számon is közzétett végzésének tényállása szerint a rendőrség rémhírterjesztés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, amely során a rendőrök a felperes lakóhelyén vagyont érintő kényszerintézkedéseket foganatosítottak, illetve a felperest gyanúsítottként történő kihallgatása céljából előállították. A rendőrség ezt követően a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

A felperes a rendőri intézkedéssel szemben panaszt terjesztett elő, amelyet az elsőfokú hatóság és a fellebbezése nyomán eljárt alperes is elutasított. A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, amelyet a bíróság – egy előzményi kúriai eljárást követően – végül elutasított. A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős ítélettel szemben, amelyet a Kúria befogadott. A felperes jogi képviselője ezt követően azonban bejelentette, hogy a felperes elhunyt, egyúttal indítványozta az eljárás félbeszakadásának megállapítását arra hivatkozással, hogy a felperes házastársa törvényes örökösként lehetséges perbeli jogutódnak minősül.

A Kúriának a felperesi jogi képviselő bejelentése alapján abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a felperes halálát követően a konkrét ügyben a jogutódlás polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 119. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételei fennállnak-e, azaz a jogviszony természete alapján lehetőség van-e arra, hogy a néhai felperes örököse a felperesi igény érvényesítése céljából a perbe belépjen, avagy a felülvizsgálati eljárást a jogutódlás kizártsága folytán meg kell szüntetni.

A Kúria kifejtette, hogy a perbeli jogviszony alapja a rendőri intézkedés elleni panaszt elutasító döntéssel szembeni kereset volt, amelyben a felperes az előállítását és a lakóhelyén végzett intézkedéseket sérelmezte. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 92. § (1) bekezdése alapján a rendőri intézkedéssel szemben panasz valamilyen alapjogi sérelem állításával terjeszthető elő. A néhai felperes panaszában tehát az emberi méltósághoz való jogból, mint anyajogból levezethető, az Emberi Jogok Európai Egyezményében és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában deklarált, valamint az Alaptörvény által is biztosított alapjogait, elsődlegesen a személyi szabadsághoz és biztonsághoz, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát kívánta érvényesíteni az állammal szemben. Ennélfogva a néhai felperes keresetben érvényesített igénye is közvetlen összefüggésben áll ezen alapjogi jogsérelmekkel, amelyek természetükből fakadóan személyhez kapcsolódnak.

A Kúria utalt arra is, hogy a bírói gyakorlat a személyhez fűződő jogok érvényesítésére irányuló személyiségi jogi perekben lehetővé teszi a már megindult per során a jogutódlást. Az irányadó bírói gyakorlat szerint bár a halállal az ember jogképessége megszűnik, de a halál ténye nem szünteti meg azokat az anyagi és erkölcsi értékeket, valamint ezek társadalmi hatásait, amelyeket az emberi élet létrehozott és a környezetében kiváltott. Ezeknek a fennmaradását védi a kegyeleti jog, amelyet elsődlegesen az elhunyt személy hozzátartozója érvényesíthet.

A Kúria kiemelte, hogy a bírói gyakorlat ezen értelmezést nem csak személyiségi jogi perekben, de bizonyos, alapjogok érvényesítéséhez kapcsolódó közigazgatási ügyekben is irányadónak tartja. A Kúria Kfv.II.37.572/2020/5. számú határozatában például a rendőri intézkedés következtében elhunyt személy helyébe lépő hozzátartozó rendőrségi panasz benyújtására vonatkozó jogosultságát mondta ki, míg a Kpkf.II.40.922/2021/3. számú határozatban az elsőfokú közigazgatási peres eljárás során elhunyt panaszos perbeli jogutódlásának lehetőségét állapította meg, mindkét esetben arra hivatkozással, hogy a kegyeleti jog – az Alkotmánybíróság 3296/2019. (XI.18.) és 997/B/2005. AB határozatai értelmében – feljogosítja a hozzátartozókat az elhunyt személy emberi méltóságának védelme érdekében való fellépésre. Végül a Kúria utalt arra is, hogy az alapjogi ítélkezést végző Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata is megengedi, hogy a kérelmező kérelem előterjesztését követő elhalálozása esetén örökösei vagy közeli hozzátartozói a helyébe lépve, jogutódként folytathassák a Bíróság előtti eljárást.

Figyelemmel arra, hogy a néhai felperes keresete jelen ügyben is az általa életében elszenvedett alapjogi jogsértés megállapítására irányult, a Kúria azt állapította meg, hogy a jogutódlást a perbeli jogviszony természete nem zárja ki, így a Pp. 119. § (1) bekezdésének a) pontja alapján megállapította a felülvizsgálati eljárás félbeszakadásának tényét a néhai felperes jogutódjának perbelépéséig vagy perbevonásáig.

Szerző: Kárász Marcell

Hivatkozott döntés: Kfv.II.37.730/2022/10. (BH2023. 169.)

További híreink

A keresetlevél szabálytalan kézbesítése miatt állapította meg az Alkotmánybíróság a bírói döntés alaptörvény-ellenességét

Igazságügyi Kupa

A fogyasztó védelmében akár még annak a jogalap nélküli gazdagodása is elfogadható

Véleménynyilvánítás-e a parlamenti beszédjog?

Az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik – az egyéni vállalkozó nem önálló jogalany

2023. Évi Tisztújítás

TISZTÚJÍTÁS – A Jelölőbizottság felhívása tisztségviselők ajánlására

Az anyagi jogerőhatás terjedelme

Megújul a Magyar Jog folyóirat

A GDPR értelmében megtudhatom-e az adatkezelőtől, hogy ki, mikor és miért tekintett be a személyes adataimba?

Előző bejegyzés « Kerekasztal-beszélgetés  a véleményszabadsággal összefüggő alkotmánybírósági gyakorlatról
Következő bejegyzés ŐSZI KVARTETT – kreditpontos munkajogi előadás-sorozat »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet