• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A Ptk. beszámításra vonatkozó szabályainak értelmezése

A Kúria szerint a végrehajtható okiraton kívül csak a bíróság vagy a közjegyző előtt kötött egyezséget, illetve az olyan közokiratot lehet figyelembe venni a beszámítás során, amely önmagában, a jogosult kérelmére végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgálhat.

2021-11-15

beszámítás beszámítás felszámolási eljárásban Jogalkalmazás közokiratba foglalt pénzkövetelésbe való beszámítás Magánjog végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott pénzkövetelésbe való beszámítás

Az adós cég az ellene megindult felszámolási eljárás elrendelését követően a jogelődje és a hitelezők között létrejött kölcsönszerződést azonnali hatállyal, közjegyzői okiratba foglaltan felmondta. A kölcsönszerződést egy harmadik személy tulajdonában lévő ingatlanra alapított jelzálogjog biztosította. A közjegyzői okiratba foglalás díját az adós megfizette a közjegyző részére. 

A felszámolás alatt álló adós ezt követően pert indított a hitelezők, valamint a jelzálogkötelezett ellen a kölcsön visszafizetése iránt. Az eljáró bíróság kötelezte az adóst mint felperest a fellebbezési eljárási költség alperesek részére történő 15 napon belüli megfizetésére. Az adós nem tett eleget fizetési kötelezettségének. Az alperesek felhívására az adós felszámolója arról tájékoztatta az alpereseket, hogy a perköltségtartozásba beszámítja a közjegyzői okirat elkészítésével felmerült és az adós által megfizetett összeget. A felszámoló nyilatkozata alapján a beszámítás eredményeként a perköltségtartozás megszűnt. 

A hitelezők a felszámoló beszámításra irányuló nyilatkozatával szemben kifogást terjesztettek elő. Sérelmezték, hogy a felszámoló a perköltségtartozást beszámította a közjegyzői okirat elkészítéséért fizetett összegbe. Kifejtették, hogy a jogerős bírósági határozaton alapuló perköltségtartozással szemben csak jogerős és végrehajtható bírósági határozaton alapuló tartozás számítható be, a közjegyzői eljárással felmerült díj azonban nem. Álláspontjuk szerint továbbá a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) 36. § (1) bekezdése szerint csak az adós hitelezőjét illeti meg a beszámítás joga. 

A felszámoló a kifogás elutasítását kérte, arra hivatkozással, hogy a beszámításra a Ptk. 6:49. § (1) bekezdése alapján joga volt. 

Az elsőfokú bíróság a kifogásnak helyt adott és kötelezte a felszámolót, hogy 8 napon belül fizesse ki a kifogást előterjesztőknek a vitatott perköltségtartozást és a kifizetésről haladéktalanul értesítse a bíróságot. 

A felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kifogást elutasította. Az ítélőtábla álláspontja szerint a felszámoló által tett beszámítási nyilatkozat megfelel a Ptk. 6:49. § és 6:50. §-ában foglaltaknak. A felszámoló jogosult volt az adós tartozásának oly módon történő rendezésére, hogy azt az adós által a hitelezőkkel szemben támasztott követelésbe beszámította.

Az ítélőtábla álláspontja szerint a felszámoló nem sértette meg a beszámítás Ptk. 6:50. § (2) bekezdésében írt korlátait sem. Az adott ügyben a hitelezők követelése bíróság jogerős végzésén, míg az adós követelése közjegyzői okiraton alapult. Így mind a hitelezők, mind az adós követelés a jogszabályban megjelölt okiraton alapult. 

Az ítélőtábla szerint tévesen állították a kifogást előterjesztők, hogy az adott követelésbe csak jogerős és végrehajtható bírósági határozaton alapuló tartozás számítható be. Az ítélőtábla álláspontja szerint ugyanis a törvényhelyben [Ptk. 6:50. § (2) bekezdés] felsorolt bármely okiraton alapuló tartozás a felsorolt bármely okiraton alapuló követelésbe beszámítható. Erre tekintettel a beszámítási nyilatkozat megtételekor a beszámítás törvényben megjelölt feltételei fennálltak, mivel a követelések a felsorolt okiratokon alapultak. Mindezek alapján nem tekinthető jogszabálysértőnek a felszámoló beszámítást tartalmazó intézkedése, mivel a beszámítási nyilatkozat megtételekor a feleknek egymással szemben fennálló, lejárt pénzkövetelésük állt fenn, és mindkét követelés a Ptk. 6:50. § (2) bekezdésében foglalt okiraton alapult. 

Az ítélőtábla álláspontja szerint emellett alaptalanul hivatkoztak a kifogást előterjesztők arra is, hogy a felszámolási eljárásban csak az adós hitelezője számíthat be. A Cstv. 36. § (1) bekezdése valóban csak az adós hitelezőjét megillető beszámítási lehetőséget szabályozza, ez azonban nem jelenti azt, hogy a felszámolót a Ptk.-ban írt szabályok szerint ne illetné meg a beszámítás joga. 

A kifogást előterjesztők felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezését kérték. Álláspontjuk szerint a beszámítás törvényes feltételei nem álltak fenn. 

A felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó jogkérdés az volt, hogy helytállóan értelmezte-e a másodfokú bíróság a Ptk. 6:50. § (2) bekezdését. E jogszabályi rendelkezés szerint végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelésbe ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani. 

A Kúria ezzel kapcsolatban elsődlegesen arra hívta fel a figyelmet, hogy a Ptk. 6:50. § (2) bekezdése – amint az a rendelkezés történeti értelmezése alapján megállapítható – a végrehajtható követeléseket kívánja privilegizálni. A szabály célja annak biztosítása, hogy a követelés végrehajtását a kötelezett beszámításra hivatkozással alapvetően ne tudja megakadályozni. Ennek érdekében a Ptk. 6:50. § (2) bekezdése a végrehajtható követelésbe csak ugyanilyen, tehát ugyancsak végrehajtható ellenkövetelést engedi beszámítani.

A Ptk. 6:50. § (2) bekezdésében – a végrehajtható okirattal megállapított pénzkövetelés mellett – említett egyezséggel meghatározott, illetve közokiratba foglalt pénzkövetelés, pénztartozás alatt ezért a jogszabályi rendelkezés helyes értelme szerint a végrehajtható egyezséggel meghatározott, illetőleg az olyan közokiratba foglalt pénzkövetelést, pénztartozást kell érteni, amelynek alapján az adott pénzkövetelés, pénztartozás vonatkozásában közvetlen végrehajtásra kerülhet sor. 

A végrehajtható okiraton kívül tehát a Ptk. 6:50. § (2) bekezdése értelmében csak a bíróság vagy a közjegyző előtt kötött egyezséget, illetve az olyan közokiratot lehet figyelembe venni a beszámítás során, amely önmagában, a jogosult kérelmére (közvetlenül) végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgálhat. 

A közjegyzői okirat – függetlenül annak tartalmától – a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (továbbiakban: Kjtv.) 111. § (2) bekezdése szerint közokirat. Azonban csak a Kjtv. 112. § (1) bekezdésében meghatározott, szolgáltatást és ellenszolgáltatást, illetve egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó, közjegyző által készített okirat látható el végrehajtási záradékkal, és válik így végrehajthatóvá. 

A felmondást tényét tanúsító közjegyzői okiratban rögzített közjegyzői díj megfizetésére vonatkozó felhívás nem tartozik a Kjtv. 112. § (1) bekezdésében szabályozott körbe. Az ilyen közjegyzői okirat ebben a részében nem alapozhat meg közvetlen végrehajtást. A felszámoló nyilatkozatában szereplő összeg ezért – a Kúria álláspontja szerint – nem számítható be a végrehajtható okiratban megállapított pénztartozásba. 

Jogeset száma: BH 2021. 231. 

Szerző: Bodzási Balázs 

További híreink

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

2023. január 1-től módosultak a pótmagánvádas és a magánvádas eljárás szabályai

Az ügyvédi munkadíjaknak pusztán az óradíj elve szerinti megfizetését előíró kikötés tisztességtelen az EUB szerint, ha annak pénzügyi következménye nem világos és átlátható a fogyasztónak

Előző bejegyzés « A bántalmazás ezer arca? Jogi megközelítések a zaklatástól a cyberbullyingig
Következő bejegyzés Fogyasztói kölcsönszerződésben szereplő tisztességtelen kikötés megállapítása során az Európai Bíróság gyakorlatából következő, a tagállami bíróságok által figyelembe veendő szempontok »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet