„A pulpitus nem az önmegvalósítás színhelye, hanem évezredes hagyományú szolgálat teljesítése.”

Milyen a mai bíró ideál a nyugati jogi kultúrákban? Melyek azok az értékek és kvalitások, amelyekkel egy bírónak rendelkeznie kell annak érdekében, hogy igazán kiváló lehessen hivatása gyakorlásában? Bizonyára vannak állandó, örök érvényű értékek, de azért ezek egy része folyamatosan változik is az idők során?

A bírói hivatás gyakorlásának attribútumai régi időkre nyúlnak vissza, gondoljunk csak Szent István király Imre herceghez írt intelmeire vagy a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk rendelkezéseire.  Aktuálisan a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak és a bírói eskü szövegében kiemelt vezérelvek szolgálnak iránymutatásul, úgymint tisztességesség, függetlenség, igazságosság, méltányosság.

Pályafutásom kezdetén volt szerencsém olyan nagy múltú, szakmailag elismert bírók mellett tanulni, akik a fenti elvárásoknak maximálisan megfeleltek. Én magam is 25 évet töltöttem a bírói pulpituson és meggyőződésem, hogy a legfontosabb, amire egy bírónak szüksége van, azon túl, hogy a törvényekben írtak maradéktalan betartásával jár el: a lényeglátás és a kreativitás. A kreativitásnak azonban mindenkor a jogszabálykövetéssel kell együtt járnia, a bíró csak akkor lesz és marad bíró, ha a jogszabályokat esküje szerint betartja és betartatja. Mindig hangsúlyoztam, hogy a pulpitus nem az önmegvalósítás színhelye, hanem évezredes hagyományú szolgálat teljesítése.

Úgy gondolom, hogy a bírákkal szemben támasztott elvárások nem változtak, kizárólag a hangsúly helyeződik át, most aktuálisan a bírák függetlenségére, pártatlanságára és az átlátható ítélkezésre.

A bírói hivatás tradicionális értékeit és az ítélkezési tapasztalat fontosságát is többször kiemelte már, és utalt arra, hogy ezeknek az elveknek kell a bírói kinevezés, a vezetői kiválasztás és a bírák szakmai képzésében is előtérbe kerülniük. Hogyan áll ezen a téren a magyar bírói kar, miként lehet ezeket a képességeket fejleszteni, tökéletesíteni?

Továbbra is fenntartom, hogy a bíróság tradicionális és tudásalapú szervezet. Az elmúlt években a központi igazgatás a bírósági fogalmazók, a titkárok és a kezdőbírák intenzív képzésére helyezte a hangsúlyt. Szükséges, hogy ugyanilyen hangsúlyt kapjon a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező bírák továbbképzése és tapasztalatcseréje. A tudás átadásának megfelelő szintjeit és formáit racionalizálni kell, mely a 2021. évi központi oktatási tervben is megjelent. A központi igazgatás feladata, hogy biztosítsa azokat a kereteket és feltételeket, amelyek a bírák és igazságügyi alkalmazottak magas szintű szakmai felkészültségéhez szükségesek. A vezetők kiválasztásánál a szakmai felkészültség és a vezetői kvalitás egyidejű követelményrendszerének maradéktalanul érvényesülnie kell. 

Milyen képzések, ösztöndíj programok állnak most nyitva a bírák, bírósági titkárok előtt?

A jelenleg is fennálló járványhelyzet miatt a bírák és igazságügyi alkalmazottak képzéséért felelős Magyar Igazságügyi Akadémián a képzési feladatok megváltoztak: mivel személyes jelenléttel járó képzések nem tarthatók, ezért digitális oktatásra tértünk át. A képzésinformatikai rendszer fejlesztésének köszönhetően biztosított az elektronikus képzések megszervezése és lebonyolítása központi és helyi szinten egyaránt.

A nemzetközi ösztöndíjprogramok a járványhelyzet miatt ugyan háttérbe szorultak, de 2021. második félévében újra lehetőség lesz szakmai gyakorlat eltöltésére az Európai Unió Bíróságán, az Európai Jogakadémián, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ezen túl a nemzetközi képzéseken a bírák zavartalan részvétele jelenleg is biztosított, hiszen ezek online kerülnek lebonyolításra.

2021-ben elsősorban a szakmai tárgyú, a bírói kar által javasolt, kifejezetten az igényeikre szabott képzések állnak a középpontban. A képzési stratégia a tapasztalt bírák jogi tárgyú és az ítélkezésüket támogató továbbképzéseire fókuszál. Emellett megjelennek a bírósági fogalmazók és titkárok jogi, etikai és a hivatás gyakorlására felkészítő alapképzései. Ezen túl – a járványhelyzetre is figyelemmel – a változó jogszabályok által indukált, a bírósági munkavégzést megkönnyítő informatikai fejlesztések elsajátításához elengedhetetlenül szükséges képzésekre helyeztük a hangsúlyt.

Mennyire erős a bírói hivatásrendben az összetartozás-tudat?

Sokan osztják, hogy a bírói hivatás egy magányos szakma, mely igaz lehet a döntéshozatal és a felelősség tekintetében. A bírósági szervezetben az összetartozás-tudatot lehet és kell is erősíteni, ezt a célt szolgálják többek között a bírói etikai szabályok, a szakmai kollégiumok, az instruktorbírói rendszer, illetve a szakmai tárgyú továbbképzések. A külső tényezők mellett a bírói ethosz magas szintű követelménye szolgálhat és szolgál zsinórmértékül.

 A 21. század új kihívások elé állítja a bírákat is, különösen az informatika területén. A szakmai és etikai feltételeken túl a mai kor bíráinak digitális tudással is kell rendelkezniük. Milyen mértékben elektronizálhatóak a bírósági eljárások, és melyek azok a folyamatok, amelyek akár automatizálhatóak? Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek ezzel kapcsolatban a tavalyi évben kialakult koronavírusjárvány okozta veszélyhelyzetben?

A bírákkal és az igazságügyi alkalmazottakkal szemben alapvető elvárás, hogy a szakmai felkészültségen túl a munkájukat hatékonyabbá tevő informatikai alkalmazásokat is ismerjék, és megfelelő szinten használják. A bírósági szervezetet érintően több éve elkezdődött az a folyamat, amelynek köszönhetően a digitalizációval járó előnyök ma már a mindennapi bírósági munka részévé váltak.  2018 szeptemberében kezdődött el az országos szintű távmeghallgatási rendszer kiépítése. A bírák havi szinten már több mint 2300 távmeghallgatást tartanak: a telekommunikációs eszközök használata mindennapi munkájuk szerves részévé vált. Az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően a bírák nem csupán papír alapú aktákkal dolgoznak, hanem az elektronikus akta kialakítása révén, tértől és időtől függetlenül tekinthetnek be az ügyek iratanyagába is.

A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet rámutatott arra, hogy az új informatikai megoldások nélkül nagyobb arányban került volna sor a tárgyalások elhalasztására és számottevően nehezebbé vált volna az ügyek intézése. Természetesen a megfelelő következtetéseket is le kell vonni. Ezek közül talán az egyik legfontosabb, hogy ne az informatika erőltessen rá megoldásokat az azokat alkalmazó kollégákra, hanem a felhasználói igények határozzák meg az informatikai fejlesztések irányát.

A jogászi szakmát évek óta foglalkoztatja az a kérdés, hogy melyek azok a bírósági eljárások, amelyek mesterséges intelligencia alkalmazásával automatizálhatók. Sokszor és sokan elmondták, hogy a mesterséges intelligencia nem cél, hanem eszköz az emberi munka könnyebbé, hatékonyabbé tételére. Úgy vélem, hogy az ítélkező tevékenység mindig is személyes – emberi – munka marad, az automatizálásnak csakis azon folyamatok terén lehet létjogosultsága, amelyek a rendelkezésre álló adatok bírói mérlegelés nélküli feldolgozását jelentik.

Korábban azt nyilatkozta, hogy a minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban. Hogyan tudják ezt a bírák megvalósítani az ítélkezés során?

Úgy vélem, hogy az ítélkezési tevékenység során a minőség – mennyiség – időszerűség hármasának egyensúlyára kell törekednünk. A központi igazgatás a magas színvonalú ítélkezés feltételeinek biztosításával, az ügyforgalmi mutatók folyamatos monitorozásával és adott esetben intézkedések elrendelésével tud ehhez hozzájárulni. Az ítélkezés szakmai színvonalának növelése és az ügyek időszerű, megalapozott befejezése érdekében 2020. szeptemberében az elhúzódó ügyekre koncentrálva egy új módszer került kidolgozásra. Ennek alapja a szakmai, igazgatási vezetők részéről nyújtott szakmai támogatás az elhúzódó pertartamú ügyek megalapozott, érdemi befejezésének elősegítése érdekében, melyet a bírák önkéntesen vehetnek igénybe. A központi és helyi szinten meghozott intézkedések már az eltelt időszakban is javulást eredményeztek. Az eredmények megtartása érdekében az intézkedés hatályát 2021. december 31. napjáig meghosszabbítottam.

Mit gondol az igazságszolgáltatás felé irányuló társadalmi elvárásokról és a bírósági ítéletek kritikájáról? Hogyan kell ezekhez véleménye szerint egy bírónak viszonyulnia?

A bírónak nem valamiféle vélt vagy valós elvárások szolgálnak zsinórmértékül az ítélkezés során, hanem a jogszabályok. Amennyiben ezek betartásával végzi munkáját, a kritikus hangok sem találhatnak majd fogást rajta.

Nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi trend, hogy egyes ügyek vagy akár ügytípusok a nyilvánosság érdeklődésének homlokterébe kerülnek. Mivel a bíróságok ítélkező munkája a nyilvánosság előtt zajlik, természetes, hogy különféle vélemények fogalmazódnak meg ezzel kapcsolatban. A kritikának mindaddig helye van, amíg az nem haladja meg a véleménynyilvánításnak az Alaptörvényben meghatározott kereteit, vagyis nem megy át bírák fenyegetésébe vagy a bíróságokkal kapcsolatos alaptalan vádaskodásba, gyalázkodásba.

Már parlamenti meghallgatásán is hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy az igazságszolgáltatást a békesség és rend jellemezze. Ennek megvalósítását az Országos Bírósági Hivatal elnökeként miben és hogyan látja?

A kulcs az egymás hatásköreit tiszteletben tartó együttműködés. Az Alaptörvény és a bíróságokra vonatkozó sarkalatos törvények pontosan meghatározzák azt, hogy a bírósági igazgatási rendszer egyes szereplői milyen feladatokkal és hatáskörökkel rendelkeznek. Az igazgatás ráadásul sohasem önmagáért való cél, hanem csupán eszköz: a cél, hogy a bíróságok az ítélkező tevékenységüket optimális körülmények között végezhessék, az igazgatás funkciója így mindenkor legalább kettős, hiszen a feltételek biztosításán túl, az ellenőrzés is kiemelt jelentőségű. A bíróságok akkor tölthetik csak be funkciójukat, ha az igazgatási rendszer különféle szereplői a saját feladataikra koncentrálnak és azt magas színvonalon és lelkiismeretesen végzik.

Mennyire népszerű a bírói hivatás a pályakezdő jogászok között, milyen életpályát kínál jelenleg a bírósági karrier a fiatal és a tapasztalt jogászok számára?

A klasszikus bírói karrieríven mozgó kolléga bírósági fogalmazóként indul, majd a jogi szakvizsgát követő a bírósági titkári tevékenység után nyer bírói kinevezést. Látni kell ugyanakkor, hogy ez a karrierút bár klasszikus, de nem kizárólagos. Való igaz ugyanis egyrészt, hogy továbbra is jelentős túljelentkezés van a bírósági fogalmazói álláshelyekre, vagyis az utánpótlás biztosított. Másrészt látható az is, hogy a bírósági titkári hatáskörök az elmúlt tíz évben jelentősen bővültek, ami együtt járt a titkári létszám növekedésével is. Mivel ennyi szakvizsgázott bírósági fogalmazó nem volt a rendszerben, a bírósági titkár kollégák nagy része „kívülről” érkezett a bíróságra. Vagyis, ha úgy tetszik, teljesült az a bíróságokkal szemben évtizedek óta hangoztatott „elvárás”, hogy adjunk teret a „külsősöknek” is.

A bírák munkájához nélkülözhetetlen az igazságügyi alkalmazottak munkája is. Milyen szerepet szán a bírósági titkároknak és a fogalmazóknak?

Amint arra az imént is utaltam, továbbra is a bírósági fogalmazói-titkári karból érkezik a bírói utánpótlás. Ennek megfelelően nem pusztán az aktuális beosztásuk szerint tekintünk ezen kollégákra, hanem úgy is, mint a jövő bíráira. Képzésük során tehát nem pusztán az aktuális feladataikkal kapcsolatos ismeretek átadására koncentrálunk, hanem a bírói hivatásra történő felkészítésre is. Munkavégzésük megszervezése során pedig szintén szempont, hogy szert tehessenek olyan praktikus tudásra, amelyet a bírói ítélkező tevékenység során is hasznosíthatnak.

Azonban ahogy a kérdés is utalt rá, a bírói munka elvégzéséhez az igazságügyi alkalmazottak munkája elengedhetetlen: a leírók, az informatikusok, az irodai dolgozók nélkül nem működik a bíróság. A pandémiás helyzet rávilágított arra, hogy megfelelő munkaszervezéssel ezen kollégák munkája is hatékonyabban elvégezhető. Ez a tapasztalat különösen fontos lehet a jövőben, amikor az egyre fokozódó digitalizációra tekintettel részben újra kell értelmeznünk a tisztviselői feladatokat.

Ön személy szerint miért lett jogász és milyen indíttatásból választotta a bírói életutat?

Ügyvédjelöltként kezdtem a pályámat, éveken keresztül védőként, illetőleg képviselőként rengeteg tárgyaláson vettem részt, kiváló bírák előtt, így óhatatlanul adódott a gondolat, hogy magam is bíró – azon belül „jó bíró” – legyek. Talán sikerült.   

A salakmotor-versenyzés iránti rajongása nem titok, és Magosi Norbert salakmotor-versenyző csapatának vezetőjeként magyar bajnokságot is nyert. Milyen párhuzamot tudna vonni a salakmotor pálya és a bírói pálya között?

Sikert mindkét helyen csak odaadással, a szakma szeretetével, és professzionalitással lehet elérni.

A kérdéseket összeállította és az interjút szerkesztette: dr. Dobrotka-Mayer Annamária