Az alperes a turisztikai üzletágban végzett utazásszervezői tevékenysége körében országos szinten 46 olyan irodát működtet, amelyben utazási szolgáltatásait értékesíti. Ajánlatai emellett 411 utazásközvetítő kínálatában is elérhetőek, amelyek közül 160 aktívan értékesíti is az alperes utazási csomagjait. Az alperes utazási szolgáltatásai igénybevételére természetes személyekkel fogyasztói szerződéseket köt.
Az alperes általános szerződési feltételei (ÁSZF) egyes rendelkezéseinek tisztességtelensége megállapítása iránt az ügyészség indított közérdekű keresetet. Az ÁSZF 2. pontja szerint a részvételi díj az utazás meghirdetett programjában szereplő szolgáltatások árát, a szervezés költségét és az ÁFA-t tartalmazza. A részvételi díj nem tartalmazza a külön felszámításra kerülő adót, illetéket és egyéb kötelező terheket, a felárakat, a fakultatív programok díját, a vízumdíjat és a foglalási díjat (1500 Ft/fő). A foglalási díj ellenében a fogyasztó többek között a következő szolgáltatásokat kapja: irodai ügyintéző segíti őt az út kiválasztásában, katalógust bocsát a rendelkezésére, a felmerülő kérdéseire válaszol, vele kapcsolatot tart telefonon és e-mailben, adatait rögzíti.
A felperes kérte az alperes kötelezését arra, hogy a foglalási díj jogcímén általa felszámított és a fogyasztók által teljesített összeget a jogsértéssel érintett fogyasztók számára fizesse vissza. Álláspontja szerint az utazási szolgáltatáshoz hozzátartozik az út megszervezése, ezen belül a szállás, utazás, étkezés lefoglalása is. A szolgáltatásnak a díja minden esetben magában foglalja a szervezés díját is, az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontja alapján. Az alperes így a szolgáltatás díján (a részvételi díjon) felül ismételten megfizetteti a fogyasztókkal a foglalás díját, ezért a fogyasztók olyan ellenszolgáltatást fizetnek, amely mögött az alperes részéről nincs szolgáltatás.
Az elsőfokú bíróság a kereset elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A Kúria ítéletében abból indult ki, hogy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 2. § 25. pontja alapján az utazásszervezői tevékenység a személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás (utazási szolgáltatás) összeállítása és nyújtása. A Korm. rendelet 1. § c) pontja alapján az utazási csomag legalább két utazási szolgáltatás együttesének a nyújtása oly módon, hogy az utazásszervező a szolgáltatás díját valamennyi részszolgáltatásra kiterjedően összesítve, egy összegben határozza meg – ezt nevezi a Korm. rendelet részvételi díjnak.
Ha az utazási szerződés nem utazási csomagra vonatkozik, úgy a szolgáltatás díja a Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontjának megfelelően a szervezés díját is tartalmazza. Utazási csomag esetén viszont az utazásszervező legalább két utazási szolgáltatás együttesét nyújtja, így a Korm. rendelet 1. § c) pont ca) alpontja alapján a részvételi díjat is valamennyi részszolgáltatásra kiterjedően összesítve, egy összegben kell meghatározni.
A szabályozás célja mindegyik esetben a szerződéses szolgáltatásért fizetendő ellenszolgáltatás egyértelmű, egyösszegű meghatározása annak érdekében, hogy a fogyasztók az egyes utazási szolgáltatást nyújtó vállalkozások árait összehasonlíthassák. A perben kifogásolt részvételi díjat ezért – mint az utazási szolgáltató által nyújtott minden szolgáltatás ellenértékét – jogszerűen megbontani nem lehet.
A Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján a fizetendő teljes díj egy utazási szolgáltatás esetén a szervezési díjat is tartalmazó szolgáltatás díjából, utazási csomag esetén a valamennyi részszolgáltatás díját összesítve tartalmazó részvételi díjból, valamint a kötelező terhekből áll. Utazási csomag esetén tehát a fizetendő teljes díj a részvételi díjon felül kizárólag a Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kötelező terheket tartalmazhatja, amely rendelkezéstől nem lehet eltérni. A Korm. rendelet ily módon a felszámítható díj lehetséges tartalmát is meghatározza.
Mindezek alapján a Kúria álláspontja szerint az érintett azon ÁSZF rendelkezés, amely szerint a részvételi díj mellett a fogyasztónak foglalási díjat is fizetnie kell, a Korm. rendeletbe ütközik. A Ptk. 6:114. § (2) bekezdése alapján a fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető (ezzel azonos rendelkezést mondott ki az 1959-es Ptk. 239. § (2) bekezdése is). Mivel az utazási szerződés a foglalási díj nélkül teljesíthető, ezért az utazási szerződések csak a foglalási díjra vonatkozó részükben érvénytelenek.
Mindezek alapján az utazási szerződések részleges érvénytelenségének jogkövetkezményeként a fogyasztók jogosultak az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének a pénzbeli megtérítésére.
Jogeset száma: BH 2021. 106.
Szerző: Bodzási Balázs
A Lakástörvénynek a lakásbérleti jogviszony felmondására vonatkozó rendelkezései kógensek, azoktól sem a felek megállapodása, sem jogszabály (önkormányzati vagy miniszteri rendelet) nem térhet el