• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

A sérelemdíj funkciója

A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése is. A Ptk.-ból következően a jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása. A jogosultat ugyan nem terheli a hátrány bizonyítása, ez nem feltétele a sérelemdíj megítélésének, azonban az érintett az őt ért nem vagyoni sérelemért követelheti a sérelemdíjat. A sérelemdíj funkciója a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni sérelmek kompenzálása.

2022-01-06

Jogalkalmazás jóhírnévhez fűződő személyiségi jog Magánjog nem vagyoni sérelem sérelemdíj személyiségi jogok

A felperesekről mint politikusokról az alperes által üzemeltetett hírportálon cikk jelent meg, amely tartalmát tekintve átvett egy másik hírportálon egy nappal korábban megjelent írást. 

A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a perbeli cikkben közölt valótlan állítással az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogukat. Az alperest személyenként 400.000 Ft sérelemdíj megfizetésére kérték kötelezni. 

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát az általa üzemeltetett hírportálon megjelent cikkben. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek személyenként 300.000 Ft sérelemdíjat. 

Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy a cikkben közölt állítások tényállítások, amelyek az alperes által sem vitatottan valótlanok, így azokat alkalmasnak ítélte a felperesek mint politikusok jóhírnévhez fűződő személyiségi joga megsértésére. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a felperesek közszereplőként sem kötelesek tűrni a személyüket érintő valótlan tartalmú kijelentéseket, a hamis tényállítások nem állnak alkotmányos védelem alatt. A cikkben közöltek a felperesek társadalmi megítélését olyan mértékben rontó, sértő híresztelések, amelyek alapot adnak a jóhírnév megsértésére. 

A sérelemdíj összegének meghatározása során az elsőfokú bíróság figyelembe vette, hogy a cikk nyilvánosságra hozatalával az alperes célja a felperesek lejáratása volt, a tényállítások valóságtartalmát előzetesen nem ellenőrizte, a helyreigazítást nem tette közzé és másodközlőként sem járt el kellő gondossággal. A másodközlésre vonatkozó alperesi hivatkozást alkalmatlannak ítélte a felróhatóság mértékének csökkentésére. Az elsőfokú bíróság értékelte továbbá a jogsértés jelentős súlyát, az alperes mint sajtószerv körültekintő magatartásának hiányát, a hírportál olvasottságát, valamint a cikk tartalmának széles körű elterjedését is. 

A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a Ptk. 2:52. §-ára hivatkozva kiemelte, hogy a sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése is. A jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása. A jogosultat ugyan nem terheli a hátrány bizonyítása, ez nem feltétele a sérelemdíj megítélésének, azonban a Ptk. 2:52. § (1) bekezdéséből kitűnően az érintett az őt ért nem vagyoni sérelemért követelheti a sérelemdíjat, tehát annak funkciója a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni sérelmek kompenzálása. 

A Ptk. a sérelemdíj megítéléséhez, annak összegszerűsége meghatározásához az eset összes körülményének mérlegelését írja elő a bíróságok számára. A mérlegelési körbe kell vonni a sérelmet szenvedett fél személyét, a jogsértés személyére és környezetére gyakorolt hatását és egyéb körülményeket is. 

Az ítélőtábla szerint kétségtelenül megállapítható, hogy a sérelmezett cikkben közölt tényállítások a felperesek társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolják, megnehezíthetik közszereplőként a közéletben való részvételüket. A cikkben szereplő tényállítások ugyanis azt a tartalmat hordozzák, hogy a felperesek jogszabálysértő módon, korrupció révén szerzett pénzösszegek felhasználásával jutottak nagyértékű ingatlanokhoz, vagyongyarapodásukat pedig a vagyonnyilatkozatukban nem tüntették fel. Mindez alkalmas volt hiteltelenné tételükre, lejáratásukra, a beléjük vetett közbizalom megingatására. Az alperes felróhatóságának mérséklésére nem alkalmas az a körülmény, hogy másodközlőként járt el. 

Az ítélőtábla végül azt is kiemelte, hogy bár a cikk nem a felperesek magánéletét, hanem közéleti tevékenységét érintette, azonban mint közéleti szereplők sem voltak kötelesek tűrni a személyüket érintő sértő és valótlan tényállításokat. 

Jogeset száma: BDT 2021. 4386. 

Szerző: Bodzási Balázs 

További híreink

II. Miskolci Agrárjogi Fórum – beszámoló

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Előző bejegyzés « A bíróságnak csak a tényként egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisséget kell hivatalból észlelnie
Következő bejegyzés A szóbeli végrendelet tételének törvényi feltételei »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet