A sértetti (pótmagánvádlói) legitimáció alapjogsértő módon történő szűk értelmezése miatt semmisített meg az Alkotmánybíróság büntetőbírósági döntéseket

A hamis tanúzás estén a Balassagyarmati Törvényszék határozata, a csődbűncselekmény esetén pedig a Kúria 6/2018. büntető jogegységi határozata zárta ki kategorikus jelleggel a pótmagánvádlói legitimáció lehetőségét, amit az Alkotmánybíróság – a bírósághoz fordulás jogának mint részjogosítványnak a sérelmén keresztül – az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes eljáráshoz való joggal ellentétesnek talált. Cikkünkben a […]

Publikálási időszak 2023.10.30

A hamis tanúzás estén a Balassagyarmati Törvényszék határozata, a csődbűncselekmény esetén pedig a Kúria 6/2018. büntető jogegységi határozata zárta ki kategorikus jelleggel a pótmagánvádlói legitimáció lehetőségét, amit az Alkotmánybíróság – a bírósághoz fordulás jogának mint részjogosítványnak a sérelmén keresztül – az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes eljáráshoz való joggal ellentétesnek talált.

Cikkünkben a sértetti, pótmagánvádlói minőség büntetőeljárási vizsgálatának alkotmányos szempontjait összegezzük az AB gyakorlat alapján.

Részletesebben lásd a Magyar Jog c. folyóirat 10. számában: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4730006