• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Az átláthatóság és a közigazgatási eljárások szabályozása – Hohmann Balázs doktori értekezésének vitája

2021. november 5-én kerül sor a PTE Doktori Iskolájában Hohmann Balázs: Az átláthatóság értelmezése és követelményrendszere a közigazgatási hatósági eljárások tükrében c. PhD doktori értekezésének nyilvános vitájára.

2021-10-19

Publikációk

2021. november 5-én kerül sor a PTE Doktori Iskolájában Hohmann Balázs: Az átláthatóság értelmezése és követelményrendszere a közigazgatási hatósági eljárások tükrében c. PhD doktori értekezésének nyilvános vitájára. A közelmúlt és feltehetően a közeljövő jogéletét is áthatja a transzparencia követelményrendszerével kapcsolatos uniós, nemzetközi és nemzeti szintű diskurzus a jó kormányzás eszmerendszere vonatkozásában, így nem mehetünk el szó nélkül az e tárgyban íródott azon kutatómunkák említése mellett, amelyek a gyakorlat számára is hozzáadott értékkel bírnak. 

Minden közjogi szakterületnek megvan természetesen a maga kapcsolata az átláthatósággal, és vannak, lehetnek eltérő fogalmak. Az ebben az írásban ajánlott értekezés nemcsak a bevezetőben említett nemzetközi (ENSZ, OECD, ET, EU) diskurzusban és jogalkotásban, valamint soft law-ban megjelenő és ezáltal támasztott elvárásokra reflektál, hanem a hazai stratégiai tervezésben alkalmazott megközelítésekre és a fentiekre adott válaszokat is vizsgálja. A szerző az átláthatóság jogtudományi fogalmának vizsgálatával is foglalkozik  a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata és a német alkotmányos rendszer összefüggései alapján, és sorra veszi az eljárási jogalkotás azon tényezőit is, amelyek az átláthatóságra valamilyen hatással vannak. Ennek kapcsán azon folyamatokat is értékeli, amelyek az inkluzív (társadalmat bevonó) jog- és policy-alkotás kapcsán fontosak, és szót ejt azon folyamatokról, amelyek az állami döntéshozatal társadalmi inputok előtti zártsága esetén alternatívát biztosíthatnak. (Példaként említi a népszavazás, a közérdekű bejelentővédelem és a közmeghallgatás intézményeit). 

Foglakozik az értekezés még ezen kívül a jogi, szervezeti és pénzügyi átláthatóság és a hatósági kommunikáció átláthatóságának kérdéseivel, fókuszálva a COVID-19 pandémia-időszak alatti kihívásokra és az ezekkel való szembenézés értékelésére is. Kvalitatív és kvantitatív módszerekkel 2020-2021-ben gyűjtött adatokra alapozott végkövetkeztetései és a hatósági eljárási jogalkotással valamint a jogalkalmazás szervezeti átláthatóságával (s így az eljárásközi átláthatóság egyes kérdéseivel is) kapcsolatos de lege ferenda javaslatai a szerző doktori értekezését mindenképp hasznossá teszik a gyakorlatban dolgozók, a jogalkalmazók és a jogalkotók számára is.

Szerző: Sulyok Márton

További híreink

Alkotmányom mondd meg nékem, mi nem lehet titkom mégsem?

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosult a kuruzslás Btk.-beli tényállása

Bállal zárta a jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete

A Kúria szerint a kisajátított ingatlanon földhasználati joggal rendelkező és kártalanításban részesülő személyt a bíróságnak értesítenie kell az érdekeltként való perbelépés lehetőségéről

A Kúria a hatósági eljárást megindító kérelem visszautasításának szabályait értelmezte ítéletében

Kártérítési igény környezetvédelmi normák megsértéséért? – válogatás az Európai Bíróság 2022 év végi ítéleteiből – Podcast

A kiadatás jogintézményénél különbség tehető a saját állampolgár és a más tagállamból jövő uniós polgár között

Módosultak a tényálláshoz kötöttség szabályai a harmadfokú büntetőeljárásban

Rövid időtartamú ingatlanbérlet Olaszországban: az Airbnb-nek is forrásadót kell fizetnie

Előző bejegyzés « Tíz év jogalkotása – szakmai konferencia
Következő bejegyzés Elindult a strasbourgi bíróság híreinek első évada »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet