Az Egyenesen Luxembourgból Podcast e heti témái: Google bírság, európai polgári kezdeményezés és a Bíróság döntése a menedékkérők részére történő segítségnyújtás hazai büntetőjogi szankciói kapcsán

Egyenesen Luxembourgból Podcast sorozatunk legújabb epizódjában egyrészt egy újabb, nagy port kavaró versenyjogi üggyel foglalkozunk. A Bizottság a Google-lal szemben egy több mint 2,5 milliárd eurós bírságot szabott ki, amiért a keresőfelületei a saját vásárlási összehasonlító szolgáltatásait részesítették előnyben és ezáltal visszaélt a keresőfelületek piacán fennálló erőfölényes helyzetével. Összefoglaljuk, hogy melyek voltak a Google fenntartásai a Törvényszék ítéletével szemben, illetve arról is beszélgetünk, vajon várható-e, hogy a Google fellebbezést nyújt be az ítélettel szemben.

Másrészt ítélet született a Székely Nemzeti Tanács két tagja (Izsák Balázs Árpád és Dabis Attila) nevével fémjelzett európai polgári kezdeményezés ügyében. A kezdeményezés azt kívánja elérni, hogy az Európai Unió a kohéziós politikája keretében kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő területektől. A Bizottság először elutasította a nyilvántartásba vételt, a kezdeményezők azonban pert nyertek a Bíróságon, amelyet követően Románia támadta meg a kezdeményezés nyilvántartásba vételét a Törvényszéken. Ebben az ügyben született most ítélet, amelynek kapcsán végig vesszük a Románia által a nyilvántartásba vétellel szemben felsorakoztatott érveket. A döntés abból a szempontból is mérföldkőnek tekinthető, hogy a Törvényszék ebben az ítéletébenfoglalt először állást a nyilvántartásba vételről szóló határozat megtámadhatóságának kérdéséről.

Végezetül beszélgetünk arról az ítéletről is, amely egy Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásban született. Ez az eljárás még azt a 2018-ban elfogadott jogszabály-módosítást érintette, amelyik lehetővé tette olyan, jellemzően civil szervezetek keretében eljáró személyek büntetőjogi szankcionálását, akik a menedékjog iránti kérelem benyújtásának megkönnyítésére irányuló, szervező tevékenységet végeztek a nemzeti jog értelmében menedékjogra nem jogosult személyek részére. Tisztázzuk, hogy a Bíróság szerint mely uniós jogi rendelkezéseket sértette meg Magyarország, illetve azt is, hogy milyen indokok alapján nem fogadta el az eljárásban Magyarország hivatkozását a menedékjogi eljárás visszaélésszerű gyakorlásának megakadályozására.

A Magyar Jogász Egylet podcastja hallgatható a weboldalon és a Spotify-on is.