• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
  • Képzések

Az online térben elkövetett becsületsértés és rágalmazás esetén előterjeszthető viszonvád feltételeit rögzítette a Kúria

A BH2022. 229. számon közzétett határozat a magánvád-viszonvád tárgyát képező cselekmények kölcsönösségének ismérvét értelmezi online környezetben való elkövetés esetén.

2022-09-28

becsületsértés Büntetőjog Jogalkalmazás magánvád online elkövetés rágalmazás viszontvád

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk az interneten elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetén a bíróság illetékessége megállapításának feltételeivel (https://jogaszegylet.hu/jogelet/az-interneten-elkovetett-ragalmazas-es-becsuletsertes-elkovetesi-helye-az-erintett-weboldalt-mukodteto-szerver-tenyleges-uzemelesi-helye/). Frissen publikált határozatában a Kúria az online becsületcsorbító kommunikáció esetén jelentkező újabb büntetőeljárásjogi kérdést, a viszonvád előterjesztésének feltételeit értelmezte.

A Be. 53. § (2) bekezdése alapján a kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az egyik sértett feljelentésére megindított eljárásban – a cselekmények személyi és szoros tárgyi összefüggése esetén – a magánindítványt előterjesztő másik sértett viszonvádlóként jár el. A viszonvád jellemzője, hogy annak előterjesztésére a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló, a sértetti tudomásszerzéstől számított egy hónapos határidőn túl is, az eredeti magánvád alapján indult büntetőeljárásban az ügydöntő határozat meghozataláig van lehetőség [Be. 763. § (2) bekezdés].

A bírói gyakorlatban már régtől fogva rögzült, hogy a valós térben elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetén a törvényben írt személyi és tárgyi összefüggés feltétele azt jelenti, hogy a két fél által egymás sérelmére elkövetett kriminális verbális cselekmények térben és időben egybeesnek.

A térbeli és időbeli egybeesés követelménye azonban – a dolog természeténél fogva – nem alkalmazható, ha az inkriminált cselekmények internetes közösségi oldalon közzétett írásbeli bejegyzéssel valósultak meg. A kúriai határozat kiemeli, hogy a kölcsönös elkövetés, illetve a cselekmények személyi és tárgyi összefüggésének megállapítása ilyen esetben sem kizárt elvi síkon. Nyilvánvaló azonban, hogy a vizsgált elkövetési mód esetén a tárgyi összefüggés fennállásához a bejegyzések térbeli és időbeli egybeesése nem követelhető meg ([31] bekezdéspont). Ehhez képest a következő feltételek fennállta szükséges a – viszonvád előterjesztését megalapozó – kölcsönösség követelményének megállapításához ([32]-[34] bekezdéspontok]:

– Szükséges feltétel, hogy a közösségi oldalon megjelentetett közlések tartalmi kapcsolatban álljanak. A tartalmi összefüggés bizonyosan fennáll, ha a közlésekből kitűnik, hogy megírásukat azonos esemény, történés vagy cselekmény váltotta ki, vagy ha egymásra adott reakcióként születtek.

– A tárgyi összefüggés megállapításához nem mellőzhető, hogy a közlések mindkét fél számára elérhető felületen jelenjenek meg, azaz, hogy a felek nyilvánosan elérhető bejegyzésként vagy közös közösségi csoport tagjaként publikálják.

– A közösségi oldal használatának jellemzőiből adódóan a tárgyi összefüggés fennállásának a bejegyzések időbeli egybeesése nem szükséges feltétele, de az már mindenképpen, hogy a sérelmesnek tekintett bejegyzést a másik fél a tudomásszerzést követően nyomban viszonozza. Azonnali reakció hiányában a viszonvád emelésének feltételei éppen úgy nem állhatnak fenn, amiként szóbeli elkövetés esetében sem. Pontosan emiatt a felek bejegyzéseinek időbeli távolodásával a viszonvád előterjesztéseként szabott feltételek hiányára vont jogi következtetés szükségessége erősödik.

Mivel a felülvizsgálati eljárásban elbírált ügyben ezek a feltételek nem álltak fenn, a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő vádlottal szemben a büntetőeljárást megszüntette.

A BH2022. 229. számon közzétett eseti döntés kiválóan példázza, hogy klasszikus bűncselekmények interneten történő elkövetése esetén milyen jogértelmező-jogfejlesztő tevékenységgel biztosítható a bűncselekmények megfelelő elbírálásra, a törvények módosításának szükségessége nélkül.

Szerző: Szomora Zsolt

További híreink

II. Miskolci Agrárjogi Fórum – beszámoló

A Magyar Ügyvédi Kamara előtt álló feladatok a következő négy évben

Meghívó Emlékkonferenciára

A korrupciós tényállások jelentős kiterjesztését tervezi az osztrák igazságügyi kormányzat

Ukrán államközi kérelmek elfogadhatóságáról döntöttek Strasbourgban – megjelent podcastunk negyedik évadának legújabb adása!

Áprilisban újra KözigKedd

A védelmi fellebbezés tanácsülésen történő elbírálása a Be. szabályainak betartása mellett is eredményezhet tisztességtelen eljárást

A Kúria a további ügyfél bevonásának elmaradását mint semmisségi okot értelmezte ítéletében

A Kúria első, előzetes döntéshozatali indítvány alapján hozott büntető szakági jogegységi határozata a falfirka büntetőjogi minősítésével foglalkozik

Előző bejegyzés « A hagyomány folytatódott. Nagy érdeklődés övezte a II. Magyar Jogi Könyvszalont is
Következő bejegyzés ŐSZI ÖTÖS – kreditpontos munkajogi előadás-sorozat »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet