• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Skip to primary sidebar
  • Skip to footer

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
    • 2024
  • Képzések

Egyezményt sértett-e Magyarország?

2021-11-16

A NAV adóslistájával kapcsolatos L.B. kontra Magyarország ügy legfrissebb fejleményeit tárgyaljuk Pap Dániellel, az Emberi Jogok Európai Bíróságának jogászával.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának kamarája szerint Magyarország nem sértette meg az Egyezmény nyolcadik, vagyis a család-és magánélet tiszteletben tartásának jogára vonatkozó cikkét azzal, hogy a NAV negyedévente publikálja a 10 millió forint feletti adótartozást felhalmozó magánszemélyek nevét és lakcímét. Az ügy a kérelmező sikeres felterjesztés iránti kérelmét követően a Bíróság Nagykamarája előtt folytatódik.

A podcastból kiderül, hogy a kamarai 5:2-es arányú döntés pontosan milyen érvek és szempontok felsorakoztatása után született meg, valamint az is, hogy milyen különvélemények születtek a döntés kapcsán és, hogy mi történt a Nagykamara előtti nyilvános tárgyaláson.

Két hét múlva a strasbourgi sorozatban eltérünk a kérelmező kontra állam felállásban tárgyalt vitáktól, és arról az Ukrajna és Hollandia kontra Oroszország államközi jogvitáról fogunk beszélgetni, amelynek nyilvános nagykamarai tárgyalása november 24-én lesz.

A Magyar Jogász Egylet podcastja hallgatható a weboldalon és a Spotify-on is.

További híreink

Miért semmisítette meg a Törvényszék a Bizottság Pfeizer ügyben hozott határozatát? – Podcast

Gazdaságátadási konferenciát rendezett az MJE és a NAK a Kecskeméti Törvényszéken

„Titkaink – adatvédelmi kihívások a biztosításban” – Konferencia

Pázmány Jogtörténész Nap

A Kúria a kérelemre és a hivatalból induló hatósági eljárás közötti különbségtétel szükségességéről foglalt állást ítéletében

MIE tavaszi konferencia

Jövőnk a jelenben – a mesterséges intelligencia okozta kihívások voltak a nemzetközi jogászkonferencia fókuszában

A Kúria a hatósági döntések hivatalbóli módosításának egyes kérdéseivel foglalkozott ítéletében

Meghívó – Hajdú-Bihar Megyei Jogásznap

Previous Post: « Fogyasztói kölcsönszerződésben szereplő tisztességtelen kikötés megállapítása során az Európai Bíróság gyakorlatából következő, a tagállami bíróságok által figyelembe veendő szempontok
Next Post: Hibás terméknek minősül-e a nyomtatott napilapban adott, pontatlan egészségügyi tanács? »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat
  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Copyright © 2025 · Mai Law Pro on Genesis Framework · WordPress · Log in