Az ügyben a Verband Sozialer Wettbewerb (VSW), egy német versenyvédelmi egyesület keresetet indított a PB Vi Goods GmbH ellen, amely „Virgin Gin Alkoholfrei” megnevezéssel hozott forgalomba és reklámozott egy alkoholmentes italt. A VSW álláspontja szerint ez sérti a szeszes italokról szóló 2019/787 rendeletet, mivel a „gin” uniós jog szerinti kategóriája legalább 37,5% alkoholt és meghatározott előállítási módot (borókabogyóval aromatizált, mezőgazdasági eredetű etil-alkohol) ír elő, amit az érintett ital nyilvánvalóan nem teljesít. A PB ezzel szemben azzal érvelt, hogy az „alkoholmentes” megjelölés egyértelművé teszi a fogyasztó számára, hogy egy alkoholmentes termékről van szó, így megtévesztés nem áll fenn.
A német bíróság előzetes döntéshozatali kérdéseket terjesztett a Bíróság elé. Egyfelől azt kérdezte, hogy a 2019/787 rendelet 10. cikk (7) bekezdése – amely tiltja a jogi megnevezések (pl. „gin”) használatát olyan italokra, amelyek nem felelnek meg az adott kategória követelményeinek – érvényes‑e az Európai Unió Alapjogi Chartája 16. cikkében biztosított vállalkozási szabadság fényében. Másfelől, ha a rendelkezés érvényes, értelmezhető‑e úgy, hogy nem tiltja az „alkoholmentes gin” megnevezés használatát olyan ital esetében, amely ugyan nem teljesíti a ginre vonatkozó alkoholfok- és előállítási feltételeket, de ezt a fogyasztó felé egyértelműen jelzi.
Az Európai Unió Bírósága először az értelmezési kérdést vizsgálta, és megállapította, hogy a rendelet 10. cikk (7) bekezdése szövegéből egyértelműen következik: tilos a „gin” jogi megnevezés használata minden olyan italra, amely nem felel meg az I. melléklet 20. pontjában a gin kategóriájára előírt követelményeknek. Ez a tilalom akkor is fennáll, ha a „gin” kifejezést kiegészítő szavakkal, így például „alkoholmentes” jelzővel társítják. A jogalkotó kifejezetten kizárta, hogy a jogi megnevezést olyan termékeken használják, amelyek nem tartoznak a vonatkozó kategóriába.
Ezt követően a Bíróság a 10. cikk (7) bekezdésének érvényességét vizsgálta a vállalkozási szabadság szempontjából. Rámutatott, hogy a rendelkezés törvényi szinten, rendeletben került megállapításra, nem érinti a vállalkozás jogát a termékek előállítására és forgalmazására, csupán a jogi megnevezés használatát korlátozza, így a vállalkozási szabadság „lényegét” nem sérti. A Bíróság szerint a korlátozás legitim uniós célokat szolgál: a fogyasztók magas szintű védelmét, a megtévesztő gyakorlatok megelőzését, a piacok átláthatóságát, a tisztességes versenyt és az uniós szeszes italok jó hírnevének védelmét, amelyek mind közérdeken alapuló célkitűzések. A rendelkezés alkalmas ezen célok elérésére, mivel biztosítja, hogy a jogi megnevezések egységes minőségi és előállítási standardokat jelezzenek, és megakadályozza, hogy más termelők „ráüljenek” a jogszerűen előállított szeszes italok reputációjára.
A szükségesség vizsgálata során a Bíróság hangsúlyozta, hogy ha a „gin” jogi megnevezést olyan termékeknél is lehetne használni, amelyek nem felelnek meg a kategóriakövetelményeknek, még „alkoholmentes” kiegészítéssel is, az a fogyasztót megtéveszthetné a termék más lényeges tulajdonságait illetően (pl. előállítási mód, alapanyagok). Emellett a gin kategória hírnevét veszélyeztetné, és tisztességtelen versenyhez vezetne a követelményeket betartó termelőkkel szemben. Mindezek alapján a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a korlátozás arányos, nem lépi túl a szükséges mértéket, és nem teszi érvénytelenné a 10. cikk (7) bekezdését az Alapjogi Charta 16. cikke szempontjából.
Összefoglalva, a Bíróság kimondta, hogy a 2019/787 rendelet 10. cikk (7) bekezdése tiltja az „alkoholmentes gin” megjelölés használatát olyan terméken, amely nem felel meg a gin jogi kategóriájának, és ez a tilalom összhangban áll a vállalkozási szabadság uniós szintű védelmével.
Szerző: Szalai Anikó
Forrás: C-563/24. sz. ügy, PB Vi Goods, 2025. november 13-i ítélet, ECLI:EU:C:2025:887
