Június 10-én rendezte meg a Magyar Jogász Egylet Munkajogi és Szociális Jogi Szakosztálya az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékévek közösen konferenciáját az EU tagállamok többségének az átvételi határidő lejártát követően is fajsúlyos jogalkotási feladatot jelentő témában. A rendezvény támogatója a Friedrich Ebert Stiftung Budapesti Irodája volt.
A program számos dimenzión keresztül áttekintést adott a bértranszparencia követelményéről. Az uniós jogközelítési kritériumokat és a magyar szabályozás hatályos állapotát az ELTE oktatói, Rácz Réka adjunktus, Szablics Benedek doktorandusz és Horváth István, egyben a Munkajogi és Szociális Jogi Szakosztály elnöke ismertették. Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökének előadása arra is kereste a választ: kialakítható-e a gyakorlatban a negatív diszkriminációt kizáró bérstruktúra és hogy miként érvényesülhet a bértranszparencia követelménye a munkáltatók gazdasági érdekeinek biztosítása mellett?! A szakszervezeti (Boros Péterné, elnök – MKKSZ; Kéri Ádám, ügyvéd – LIGA Szakszervezetek) és a munkaadói oldal (Kalmár Ákos, alelnök – MGYOSZ; Kiss Ambrus, főigazgató – Főpolgármesteri Hivatal) képviselőinek előadásai a szociális párbeszéd szerepét is vizsgálták a bérdiszkrimináció felszámolásában. És a konferencia közönsége megismerkedett egy kutatás eredményével, Molnár Péter, az Idea Intézet operatív igazgatója bemutatta: mi a helyzet a nemek közötti bértranszparenciával a közszférában.
Rozsnyai Krisztina, az ELTE ÁJK nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese és a MJE Közjogi Szakosztályának elnöke megnyitja a konferenciát
Michele Auga, a Friedrich Ebert Stiftung Budapesti Irodájának vezetője a rendezvény támogatójaként köszönti a közönséget
Horváth István, az ELTE ÁJK tanszékvezetője és a MJE Munkajogi és Szociális Jogi Szakosztályának elnöke
Szablics Benedek, az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének doktorandusza
ELTE Aula Magna és a konferencia közönsége
A képek forrása: FES
