Önt választotta elnökévé a több mint negyvenezer közjegyző európai képviseletét ellátó Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE), amelyhez ezúton is gratulálunk. Azért is nagy elismerés ez, mert először lett egy évre a szervezet vezetője egy, az unióhoz 2004 után csatlakozó tagállamban működő közjegyző. Milyen tervei, prioritásai vannak, melyek a kiemelt célkitűzések a soros elnökség 2021. évi programjában?
Köszönöm, úgy vélem, hogy a választás nem elsősorban a személyemnek, hanem a magyar közjegyzőség egészének szól. Többek között annak is köszönhető, hogy a magyar közjegyzőség élen jár a digitalizációban, a technológia jelentőségét és elterjedését pedig a világjárvány még inkább előtérbe hozta és felgyorsította. Ezért a digitális újítások prioritást élveznek a magyar elnökség és a CNUE idei programjában. Azon dolgozunk, hogy egy stabil és hosszú távú digitális együttműködés alapjait fektessük le a közjegyzők körében. Célunk, hogy az európai közjegyzők a mindennapi jogi munka során minél inkább építhessenek a technológia adta lehetőségekre. Ennek részeként többek között javasoljuk a tisztán elektronikus közjegyzői dokumentumok elterjesztését vagy az egymással kompatibilis elektronikus aláírások létrehozását. A magyar elnökség emellett kiemelt feladatának tekinti a 21. század legmodernebb technológiáinak, a blockchain alapú adattárolásnak, az okos szerződéseknek, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazását a közjegyzői gyakorlatban.
Ma Magyarországon mennyire támaszkodhatnak a közjegyzők mindennapi jogi munkájuk során a technológiai vívmányokra? Mely tevékenységekről mondható el, hogy részben vagy akár egészben elektronizáltan működnek?
A digitalizációban a magyar közjegyzőség abszolút élen jár, mind magyar, mind nemzetközi összevetésben. Több mint egy évtizede vannak már teljes egészében elektronikus eljárásaink – ilyen például a fizetési meghagyásos eljárás –, az általunk vezetett összes nyilvántartás elektronikus, és szinte mindegyik eljárásunkban lehetőség van az e-ügyintézésre. A közjegyzők központi ügykezelő rendszert használnak, tíz éve van hivatali elektronikus aláírásuk, és elektronikus okiratként kerül mentésre minden közjegyzői okirat. Emellett folyamatosan vizsgáljuk a legújabb technológiák alkalmazásának lehetőségét, például azt, hogyan tudunk eljutni a papírmentes iroda felé és hogyan tudjuk a mesterséges intelligencia segítségével fejleszteni az eljárásainkat.
Hogyan érintette a közjegyzők munkáját a különleges jogrend? Hogyan zajlanak jelenleg a hagyatéki eljárások?
A tavaszi járványhullám idején a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányrendeletek segítették a közjegyzői eljárásokat és az ügyfeleket. Többek között rendelet született arról, hogy hogyan kell helyettesíteni egy közjegyzőt, ha betegség miatt kiesik, illetve lehetővé tették azt, hogy a közjegyző videó kapcsolaton keresztül olvassa fel az okiratot a feleknek, akiknek így csak a dokumentum aláírásakor kellett bemenniük az irodába. Olyan átmeneti intézkedéseket vezettek be emellett, amelyek segítették a hagyatéki ügyek lefolytatását, minthogy a hagyatéki tárgyalásokat nem lehetett kitűzni. A hatályos jog szerint, ha az elhunytnak van végintézkedése, akkor kötelező hagyatéki tárgyalást tartani, de a veszélyhelyzetben a tárgyalást az ügyfél írásbeli, a hagyatékátadó végzés megküldött tervezetét elfogadó nyilatkozatával ki lehetett váltani.
Nyár eleje óta már minden eljárásunk a megszokott, korábbi mederben zajlik, figyelembe véve az aktuális járványügyi, egészségügyi előírásokat. Emellett, ahol lehetőség van a hagyaték tárgyalás nélküli átadására, ott élnek ezzel a kollégák az általános szabályok szerint.
Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvény elfogadása milyen változásokat hoz a közjegyzői pályázatok tekintetében? Mi a szerepe a területi kamaráknak a pályáztatás folyamatában?
A törvény alapján lényegében annyi változás van, hogy a pályázatot január 1-jétől már nem a területi kamara elnöke írja ki, hanem az igazságügyi miniszter. A területi kamara ehhez információt szolgáltat, tájékoztatja az igazságügyi minisztert, ha fél éven belül esedékes egy közjegyző nyugdíjba vonulása, illetve, ha a közjegyző halála miatt a székhely megüresedett. Emellett, a transzparencia érdekében tájékoztatást kell adni az álláshely megüresedéséről kifelé is, hogy az érintetteknek lehetőségük legyen a pályázatokat figyelni.
2022. január 1-től valamennyi, egyénileg működő közjegyzőnek kötelező lesz a tevékenységét cégszerű formában, közjegyzői irodaként folytatnia. Mi az előnye ennek a változásnak? Hogyan fogadta a törvénymódosítást a közjegyzői kar?
Ez csak részben jelent változást. Egyrészt, mert jelenleg is számos közjegyző végzi irodaként a tevékenységét, jómagam az egyik első közjegyző voltam, aki ezt a lépést megtette. Másrészt egy 2019-es törvénymódosítás szerint az összes újonnan kinevezett közjegyző csak ebben a formában kezdhette el a működését. – tulajdonképpen ez lett most mindenki számára előírva. Sok szempontból – például adózás – előnyös ez a forma, továbbá transzparensebb, mert elkülönül a közjegyző közjegyzői tevékenységével összefüggő vagyona és a magánvagyona. Ugyanakkor nem minden közjegyző látja, hogy ez a változás előnyös lenne számára.
Mi az oka annak, hogy látszólag nem csökkent radikálisan a közjegyzői díj a lakáshitelek esetében, annak ellenére, hogy már jelentősen átalakították a közjegyzői okiratok díjazását a vonatkozó rendelet módosítása következtében?
Az államilag támogatott lakáshitelek esetében tényszerűen, radikálisan csökkentek a közjegyzői díjak az elmúlt másfél évben. Elsőként a 2019 júliusában hatályba lépett új közjegyzői díjrendelet, amely több mint két évtized után rendezte a közjegyzői díjakat, határozott meg jelentős kedvezményeket az otthonteremtési hitelek közjegyzői díjainál, illetve szociális alapon bizonyos csoportok számára. Idén januártól ezt a kormány családpolitikai intézkedéseinek keretében egy újabb radikális díjcsökkentés követte. A szociális alapú díjcsökkentés mellett volt egy másik jogalkotói szándék is, mégpedig az, hogy a bankokat érdekeltté tegye az egyszerűbb, az ügyfél számára is érthető okiratok készítésében, valamint abban, hogy áttérjenek az elektronikus okiratokra. A piaci hiteleknél nagyban függ a közjegyzői díj attól, hogy az adott hitelintézet milyen hosszúságú szerződést készít, és hajlandó-e elfogadni az okirat e-hiteles kiadmányát. Sok bank ezt meglépte, míg mások sajnos nem, így a közjegyzői díj az adott bank gyakorlatától is nagyban függ. Mi ezt nagyon támogattuk, hiszen nem mindegy, hogy a közjegyzőnek egy húszoldalas okiratot kell felolvasnia vagy egy kétoldalasat, amely egyébként a kötelmeit illetően ugyanolyan érvényű, és ugyanazt a biztonságot adja. Ebből fakadóan akár 40 százalékos eltérések is lehetnek.
Mennyire népszerű a közjegyző előtt megkötött ingatlanbérleti szerződés? Melyek még azok az ügyek, amelyek esetében az elmúlt időszakban gyakrabban fordulnak közjegyzőhöz az ügyfelek?
Kifejezetten népszerű, az egyik leggyakoribb okirattípus a lakásbérleti, irodabérleti szerződésekhez kötődik. Az elmúlt években jelentős volt a növekedés, belátták a lakástulajdonosok, hogy a nemfizető vagy a lakásban ragadó bérlővel szemben a legjobb biztosíték, a közvetlenül végrehajtható közjegyzői okirat. Szintén többéves tendencia a végrendeletek számának növekedése, ami elsősorban a vagyonosodással függ össze: míg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek túlnyomó többségének – hiszen egy lakáson, egy autón és esetleg egy nyaralón kívül jellemzően nem volt vagyonuk –, addig az elmúlt három évtizedben létrejött egy középosztály és egy jelentős vállalkozói réteg, amely már sokszor előre, tudatosan megtervezi a vagyona átörökítését. Tehát sokan nem a haláluk közeledtével végrendelkeznek, hanem akár évtizedekkel korábban. De említhetem az igazságügyi szakértői kirendelést és az előzetes bizonyítási eljárást is, amelyekből kezdetben kevés volt, de mára ismertté váltak az előnyeik, és több ezer ilyen eljárásunk van évente. Szeretnénk, ha hasonló pályát járna be a közjegyző előtti egyezségi eljárás is, ami egy friss, de annál fontosabb tevékenységünk. Kulcsszerepet játszik a jogviták békés rendezésében és a pereskedés elkerülésében.
Hogyan képzeli el tíz év múlva a közjegyzői munkát, mennyire fog az „online térbe költözni” a közjegyzői iroda?
Az intelligens, digitális eszközök biztosan egyre jobban segítik majd a szakmai tevékenységünket, ugyanakkor a gép nem fogja tudni kiváltani a közjegyzői munkát, és biztosan nem költözünk teljesen az „online térbe”. A pandémia is egyértelműen megmutatta, hogy semmilyen videó konferencia nem helyettesíti a személyes találkozást, másrészt a gépből teljesen hiányzik a kreativitás. Ma nincs olyan mesterséges intelligencia, amely nemcsak használja, hanem kreatívan használja az anyagokat, jogi szövegeket. A gép, ha a rosszul ütöm be a szavakat, nem kérdez vissza, és egy ékezethibánál is elakadhat. De minden technológiát megvizsgálunk, megnézzük, hogyan segíthet nekünk. Tavaly nyáron például létrehoztunk egy Adatkutató Alintézetet, amely a saját adatainkat elemzi, modellezi, hogy azokra építve még jobb szolgáltatásokat tudjunk nyújtani. És ezen dolgozunk a CNUE egyéves magyar elnöksége alatt is.
A kérdéseket összeállította és az interjút szerkesztette: dr. Dobrotka-Mayer Annamária
A Magyar Jogász Egylet elnökének februári hírlevele