Megtartotta első ülését a Magyar Jogász Egylet Bankjogi Szakága

2024-ben a Magyar Jogász Egylet Civilisztikai Tudományok Szakosztályán belül megalakult az önálló Bankjogi Szakág. A szakág vezetőjének dr. Botos Andrást, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. jogi igazgatóját kérte fel dr. Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke, valamint dr. Bodzási Balázs, a Civilisztikai Tudományok Szakosztály elnöke.

A Bankjogi Szakág 2024. november 29-én tartotta első ülését az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. székházában. A rendezvényen több mint ötven érdeklődő kolléga vett részt.

A szakág ülését dr. Sipos-Tompa Levente, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója nyitotta meg, köszöntve a résztvevőket. Ezt követően Botos András és Bodzási Balázs röviden bemutatták a Magyar Jogász Egylet Civilisztikai Tudományok Szakosztályát, valamint az idén létrejött Bankjogi Szakágat, kitérve a 2025-ben tervezett szakmai programokra is.

Az első szakmai előadást dr. Zsombolyay Péter, Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tartotta az előkészítés alatt aló új fizetésképtelenségi törvényről. A nemzetgazdasági szempontból is meghatározó jelentőségű terület újra-kodifikációjára nagy igény mutatkozik, az előadó pedig azokat a területeket is kiemelte, amelyekre a jogalkotás során kiemelt figyelmet kell fordítani.

Dr. Botos András, a Bankjogi Szakág vezetőjének előadásában azt a kérdést vizsgálta, hogy a különböző országok jogrendszerei hogyan viszonyulnak az adott országban működő társaságokban történő – külföldi befektető általi – tulajdonszerzéshez, a céltársaságok által biztosított pénzügyi segítségnyújtás révén. A tilalomtól a pénzügyi segítségnyújtás különböző formáinak teljes elismeréséig széles a paletta, az előadó ezt több külföldi példán keresztül is bemutatta. A magyar jogban a Ptk. 3:227. §-a szabályozza ezt a kérdést. A vonatkozó jogi szabályozás ismerete a külföldi céltársaságokban társasági részesedést szerezni kívánó befektetőknek hitelt nyújtó bankok számára is kiemelten fontos.

Dr. Tisza-Papp Ákos, az MHB Bank Nyrt. jogi ügyekért is felelős ügyvezető igazgatója a pénzügyi szférát érintő uniós jogszabályokról nyújtott átfogó áttekintést. Az előadó külön is kiemelte a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendeletet, amely a pénzügyi szektor tevékenységét is érinteni fogja. A rendelet különbséget tesz az egyes MI-rendszerek között. Vannak olyan rendszerek, amelyek alkalmazását a rendelet kifejezetten tiltja: ilyenek például a manipulatív, megtévesztő technikák, az arcfelismerő adatbázisok, a biometrikus kategorizálási rendszerek, valamint a bűncselekmények előre jelzésére vonatkozó MI-rendszerek is. A rendelet a nem tiltott rendszerek körében különbséget tesz a nagy kockázatú MI-rendszerek, valamint az átláthatósági követelmények hatálya alá tartozó MI-rendszerek között. Külön kategóriát képeznek a kockázat nélküli MI-rendszerek. Az előadó külön is kitért a rendelet által létrehozandó hatósági rendszerre és hatáskörökre. Előadását a rendelet alkalmazásának különböző időpontjai és a rendelet által nevesített szankciók rövid ismertetésével zárta.

Dr. Koller Domonkos, az OTP Bank Nyrt. peres csoportját vezető kamarai jogtanácsos előadásában az online pénzforgalmi csalásokkal kapcsolatos kérdéseket vizsgálta, néhány közzétett bírói döntéssel is színesítve előadását. Kiemelte, hogy az MNB által a korábbi évek visszaéléseiről készített kimutatásában látható, hogy 2023. év első negyedévének adataihoz képest 2024. év első negyedévében mind az átutalásos, mind pedig a kártyás visszaélések során kicsalt összegek összértéke nagyobb mértékben növekedett, mint az elkövetett visszaélések száma. 2023 első negyedévében 4.169 sikeres visszaélésre került sor, kb. 3,3 milliárd Ft összértékben. 2024 elejére a sikeres visszaélések száma csak kis mértékben növekedett, 4.603-ra. A sikeres visszaélések összeértéke azonban aggasztóan megnőtt és meghaladta a 13,3 milliárd Ft-ot. Az átutalásos visszaélési módszerek között legnagyobb súllyal a mobilbankhoz, netbankhoz közvetlen hozzáféréssel történt visszaélések szerepelnek, de szintén jelentős az adathalászathoz, pszichológiai manipulációhoz köthető visszaélések súlya is. Az előadó ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy milyen adatokat akarnak leggyakrabban megszerezni a csalók az ügyfelektől, illetve bemutatta azt is, hogy milyen tartalmúak a tipikus csaló SMS üzenetek. A jogszabályi háttérből a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 40. § (1) bekezdését, 43. § (1) bekezdését, valamint 45. §-át külön is kiemelte. Ezek részben a bankokra telepített objektív felelősségi szabályok. A Pft. 45. § (3) bekezdésére azonban kifejezetten felhívta a figyelmet, amely a bank számára biztosít mentesülési lehetőséget. Ez az ügyfelektől is fokozottabb odafigyelést, körültekintést kíván.

dr. Varga Dávid, az EOS Faktor Zrt. igazgatósági tagja előadásában a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról szóló 2021/2167/EU irányelvvel kapcsolatban felmerülő kérdéseket vizsgálta. Külön kiemelte azt a kérdést, hogy az ügyvédek lehetnek-e az irányelv alapján hitelgondozók? Részletesebben is elemezte, hogy az irányelv és annak átültetése milyen hatást gyakorolhat a hazai követeléskezelési piacra.

A rendezvényt dr. Bodzási Balázs előadása zárta, aki zárszóként azt is kiemelte, hogy a Bankjogi Szakág következő szakmai rendezvényére 2025 tavaszán fog sor kerülni.

A Bankjogi Szakág 2024. november 29-ei rendezvényének szakmai programja itt érhető el: