Földtulajdon birtok nélkül. Harminc éve teher a magyar agráriumon az osztatlan közös földtulajdon. Mekkora gond ma, 2022-ben az osztatlan közös földtulajdon? Milyen változásokat hoz a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló 2020. évi LXXI. törvény? Megszűnik-e valaha a földeken fennálló osztatlan közös földtulajdon?
Az MJE stúdiójának vendégei Prof. Dr. Csák Csilla a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi, Szövetkezeti és Környezetvédelmi Szakág vezetője, a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karának dékánja és Dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára, akikkel Ujhelyi Zoltán műsorvezető beszélget.
A rendszerváltás utáni időszakban papíron mintegy 5,6 millió hektár szövetkezeti és állami föld kapott gazdát, ám az új birtokosok egy része azóta sem tett egy kapavágást sem a földjén. Nem is igen tudna, a területek jelentős hányadát ugyanis máig nem sikerült kimérni. Az osztatlan közös földtulajdon léte, mérete, aránya ma is blokkolja az egészséges birtokszerkezet kialakítását, a tulajdonosok egy része már azért is hálás, ha valaki megműveli a területet, de olyanok is vannak, aki nem is tudnak arról, hogy földtulajdonnal rendelkeznek. Ennek az állapotnak kíván véget vetni a tavaly hatályba lépett, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló 2020. évi LXXI. törvény.