Küszöbölje ki a korábbi törvény rendszerszintű hibáit; őrizze meg a magyar eljárásjogi hagyományokat és értékeket, feleljen meg a korszak büntetőeljárással szemben támasztott követelményeinek, legyen koherens, feleljen meg az Alaptörvénynek és a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek. Ezek voltak a legfontosabb jogalkalmazói elvárások az új büntetőeljárási törvény megalkotásakor.
A 2017. évi XC. jelentős szemléletbeli változást tűzött ki célul a személyi szabadság korlátozásával járó kényszerintézkedések esetében. Nem véletlenül, az ezredforduló után ugyanis a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítéletei és az európai uniós jogalkotási tendenciák lassú változás indítottak el a kényszerintézkedésekre vonatkozó hazai gyakorlatban. A letartóztatások száma és aránya lassan csökkenni kezdett, és mintegy erre reagál a törvény általános indokolása is, hangsúlyozva, hogy a letartóztatások számát az európai trendeknek megfelelően indokolt a minimálisra csökkenteni és a legszükségesebb esetekre korlátozni.
Stúdiónk vendégei dr. Kadlót Erzsébet ügyvéd és dr. Szoboszlai-Szász Richárd a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze, akikkel Ujhelyi Zoltán műsorvezető beszélget.
Hiánypótlás-e a nyilatkozatra történő felhívás kérelemre indult közigazgatási eljárásban?