• Menu
  • Skip to right header navigation
  • Skip to main content
  • Skip to secondary navigation
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Before Header

  • EN

Magyar Jogász Egylet

  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációs szemle
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
    • Deák Ferenc-díjasok
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
  • Képzések
  • Keresés
  • EN
  • Rólunk
    • A Magyar Jogász Egyletről
    • Az MJE szervezete
    • Tudományági szakreferenseink
    • Közzétételi kötelezettségek, dokumentumok
    • Együttműködő partnereink, támogatóink
    • Kapcsolat
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
    • Publikációk
    • Konferenciák
    • Egyleti hírlevelek
    • Jogalkalmazás
    • Jogalkotás
    • Pályázati hírek
    • Külföld
    • Interjúk
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Média
    • Videók
    • Podcast
  • Tudástár, linkgyűjtemény
    • Tudástár
    • Linkgyűjtemény
  • Jogászegyleti Értekezések
    • 2022
    • 2023
  • Képzések

MJE Stúdióbeszélgetés: Kényszerintézkedések

2022-04-11

Videók

Küszöbölje ki a korábbi törvény rendszerszintű hibáit; őrizze meg a magyar eljárásjogi hagyományokat és értékeket, feleljen meg a korszak büntetőeljárással szemben támasztott követelményeinek, legyen koherens, feleljen meg az Alaptörvénynek és a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek. Ezek voltak a legfontosabb jogalkalmazói elvárások az új büntetőeljárási törvény megalkotásakor.

A 2017. évi XC. jelentős szemléletbeli változást tűzött ki célul a személyi szabadság korlátozásával járó kényszerintézkedések esetében. Nem véletlenül, az ezredforduló után ugyanis a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítéletei és az európai uniós jogalkotási tendenciák lassú változás indítottak el a kényszerintézkedésekre vonatkozó hazai gyakorlatban. A letartóztatások száma és aránya lassan csökkenni kezdett, és mintegy erre reagál a törvény általános indokolása is, hangsúlyozva, hogy a letartóztatások számát az európai trendeknek megfelelően indokolt a minimálisra csökkenteni és a legszükségesebb esetekre korlátozni.

Stúdiónk vendégei dr. Kadlót Erzsébet ügyvéd és dr. Szoboszlai-Szász Richárd a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze, akikkel Ujhelyi Zoltán műsorvezető beszélget.

További híreink

XIX. Jogi Beszélgetések rendezvény

A hamis tanúzás elkövetési magatartásait értelmezte a Kúria

Mi járhat vissza a fogyasztóknak és a mi a bankoknak a devizahitel szerződések érvénytelenné válása esetén?

A házastársi közös vagyon egyenlő arányú megosztásától – házassági vagyonjogi szerződés hiányában – a bíróság általi, méltányossági alapon történő eltérés feltételei

A 2023. évi tisztújítás a Magyar Jogász Egyletben – megalakult a Jelölőbizottság

Az ingatlan bérbeadóját megillető törvényes zálogjog jellemzői

Eötvös Károly Jogásznap

25 év a Szabolcsi Egylet történetében

Megjelent a Jogászegyleti Értekezések 2023 tanulmánykötet

Előző bejegyzés « Hiánypótlás-e a nyilatkozatra történő felhívás kérelemre indult közigazgatási eljárásban?
Következő bejegyzés A Magyar Jogász Egylet elnökének áprilisi hírlevele »

Footer

  • Rólunk
  • Területi szervezetek
  • Jogélet
  • Szakosztályok, bizottságok
  • Stúdióbeszélgetések, interjúk
  • Tudástár
  • Képzések
  • Kapcsolat

Magyar Jogász Egylet
1054 Budapest, Szemere utca 8.
mje@jogaszegylet.hu
+36 1 311 4013
+36 70 776 18 97

  • Facebook
  • Adatkezelési szabályzat

Magyar Jogász Egylet