2021. január 14-én a regnáló német kormánykoalíció a Család-, Idős-, Nő- és Ifjúságügyi Minisztérium (BMFSFJ) honlapján közzétette a Kinderrechte ins Grundgesetz c. programját, viszont az az alapján kidolgozott alkotmányreform elfogadásához a Bundestag kétharmados többségének támogatására lesz szükség, amely meglehetősen ingatag lábakon áll: egyesek a gyermekjogok erős szabályozásának pártján állnak, míg mások azok szükségtelenségét hangsúlyozzák. A reform kapcsán természetesen vannak érvek és ellenérvek egyaránt: pozitívumként értékelhető, hogy a reform által megteremtődik a gyermekjogokra bíróság és állami szerv előtti hivatkozás közvetlen lehetősége, míg kontra érv például, hogy a GG 1. cikke az emberi jogokban bennefoglalja a gyermeki jogokat is, így azok külön nevesítése nem szükségszerű.
A közzétett anyag szerint az 1989-es New York-i gyermekjogi egyezmény elfogadása óta van vita arról Németországban, hogy a gyermekjogokat az alkotmány részévé tegyék-e. A tervezett módosítás a házasságra és családra vonatkozó, jelenleg a GG (Grundgesetz, német alaptörvény) 6. cikkében szabályozott rendelkezések kiegészítését célozná, amely csak igen korlátozottan tesz említést a gyermekek jogairól, pl. testi, lelki fejlődésük vonatkozásában. A tervezett szabályozás alapján a német alkotmányos szabályok jobban megfelelnének az Egyezmény 3. és 2. cikkeiben megfogalmazott „mindenek felett álló érdek” és a gyermek véleménye figyelembevételének, emellett a közzétett anyag az Egyezmény végrehajtása kapcsán eddig elért érdemeket is méltatja. Fontos, hogy a szülői jogokat a tervezett reformok nem csökkentenék.
A reform indokoltságával kapcsolatos rövid alkotmányjogi elemzést ld. bővebben Philipp Donath írásában itt. (német nyelven)
Szerző: Sulyok Márton
Eseményajánló: Országbírói értekezlet 160 éve – online beszélget a Kúria elnöke és az ELTE oktatója