Szexuális hirdetés, személyes adat, platformfelelősség: az EU Bíróság új mércéje

Az Európai Unió Bírósága a Russmedia‑ügyben világossá tette, hogy az online piacterek üzemeltetői nem bújhatnak a „puszta tárhelyszolgáltató” szerepe mögé, ha gazdasági modelljük személyes – akár különleges – adatok tömeges közzétételére épül. Az ítélet új szintre emeli az adatkezelői felelősséget: előzetes szűrési, azonosítási és biztonsági kötelezettségeket ró a platformokra, különösen a jó hírnevet és magánszférát súlyosan érintő, szexuális tartalmú hirdetések esetében.

Publikálási időszak 2025.12.12

Az ügy középpontjában egy romániai online piactér (www.publi24.ro) üzemeltetőjének adatvédelmi felelőssége áll, amelyen egy ismeretlen felhasználó olyan hirdetést tett közzé, amely a felperest valótlanul szexuális szolgáltatásokat kínáló személyként ábrázolta, a képmását és telefonszámát felhasználva, hozzájárulása nélkül. A hirdetést a platformüzemeltető a bejelentést követően rövid időn belül eltávolította, azonban azonos tartalommal más weboldalakon továbbra is elérhető maradt, ami tartós nem vagyoni sérelmet okozott a felperesnek.

A felperes kártérítési pert indított a Russmedia Digital és az Inform Media Press ellen, a képmáshoz, jó hírnévhez és magánélethez fűződő jogainak megsértésére, valamint a személyes adatok – köztük különleges adatok – jogellenes kezelése miatti nem vagyoni kárra hivatkozva. Első fokon a bíróság megítélte a kért nem vagyoni kártérítést, másodfokon azonban a speciális kereskedelmi bíróság a szolgáltató felelősségét kizártnak tekintette, az elektronikus kereskedelmi irányelven alapuló „hosting” felelősségkorlátozásra hivatkozva, és arra, hogy a szolgáltató nem köteles előzetesen ellenőrizni a felhasználói tartalmakat.

A román fellebbviteli bíróság előzetes döntéshozatali kérdéseiben azt kívánta tisztázni, hogy: (i) az online piactér üzemeltetője adatkezelőnek minősül‑e a hirdetésekben szereplő személyes adatok tekintetében; (ii) a GDPR alapján köteles‑e előzetesen azonosítani a különleges adatot tartalmazó hirdetéseket, ellenőrizni a hirdető személyazonosságát és a hozzájárulást; (iii) kötelezhető‑e a hirdetések tartalmának előzetes, általános jogszerűségi szűrésére; és (iv) köteles‑e olyan technikai és szervezési intézkedéseket alkalmazni, amelyek megakadályozzák vagy korlátozzák a hirdetések más oldalakra történő jogellenes másolását.

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy az online piactér üzemeltetője – mivel gazdasági és kereskedelmi céljaira felhasználja és hasznosítja a hirdetésekben szereplő személyes adatokat – adatkezelőnek minősül, és egyes vonásokban a hirdetőkkel együtt közös adatkezelő. A Bíróság kimondta, hogy ha az üzemeltető tudja vagy tudnia kell, hogy felhasználók különleges adatokat (például szexuális életre vonatkozó információkat) tartalmazó hirdetéseket tehetnek közzé, köteles már a szolgáltatás tervezésekor olyan technikai és szervezési intézkedéseket bevezetni, amelyek lehetővé teszik e hirdetések azonosítását, a hirdető személyazonosságának ellenőrzését, valamint annak vizsgálatát, hogy a hirdetésben szereplő érintett kifejezett hozzájárulást adott‑e, vagy fennáll‑e a GDPR 9. cikk (2) bekezdésében rögzített egyéb kivétel. Ennek hiányában a hirdetés közzétételét meg kell tagadni.

A Bíróság továbbá rögzítette, hogy az üzemeltetőnek a GDPR 32. cikke alapján olyan biztonsági intézkedéseket is alkalmaznia kell, amelyek érdemben csökkentik annak kockázatát, hogy a platformon közzétett, különleges adatokat tartalmazó hirdetéseket harmadik felek lemásolják és más weboldalakon jogellenesen terjesszék, különös tekintettel a „kontrollvesztés” veszélyére és a „felejtéshez való jog” gyakorlásának ellehetetlenülésére. Végül a Bíróság kimondta, hogy az ilyen adatkezelő nem hivatkozhat az elektronikus kereskedelmi irányelv szerinti közvetítő-szolgáltatói felelősségkorlátozásra a GDPR‑beli kötelezettségei megsértése esetén, mivel e két szabályozás egymáshoz képest nem „lex specialis–lex generalis” viszonyban áll, hanem a személyes adatok védelme elsőbbséget élvez az ilyen felelősségkorlátokkal szemben.

Szerző: Szalai Anikó

Forrás: C-492/23. sz. ügy, Russmedia Digital és Inform Media Press, 2025. december 2-i ítélet, ECLI:EU:C:2025:935