2023. május 19-én nyújtotta be azt az egységes javaslatot a Törvényalkotási Bizottság az Országgyűléshez, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a Kormány külön rendeletével dönthet a téli és nyári igazgatási szünetről a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szerveknél.
A törvényjavaslat alapján a téli-nyári leállás érintheti a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálya alá tartozó szerveket is.
A törvényjavaslat előterjesztésének célja, hogy – a bírósági ítélkezési szünethez hasonlóan – az állami és az önkormányzati szerveket, hivatalokat érintő igazgatási szüneteket összehangolja, így biztosítsa az iskolai szünetek alatt az ott dolgozóknak a pihenés lehetőségét „oly módon, hogy az a lehető legrövidebb ideig késleltesse a folyamatban lévő ügyek elintézését”.
A törvényjavaslat alapján a Kormányrendeletben meghatározott országos igazgatási szünet idejére igazgatási szünetet rendelhet el továbbá: a települési önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala és a közterület-felügyelet tekintetében a települési önkormányzat képviselő-testülete, a főpolgármesteri hivatal tekintetében a fővárosi közgyűlés, a vármegyei önkormányzati hivatal tekintetében pedig a vármegyei közgyűlés.
Az országos téli és nyári szünet idejéről minden évben a Kormány dönthet Kormányrendelettel, amelyet a tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig ki kell hirdetni.
Az igazgatási szünet idejére eső valamennyi munkanapra köteles a munkáltatói jogkör gyakorlója – a törvényjavaslatban foglalt kivétellel – a foglalkoztatottak részére szabadságot kiadni. Ha a foglalkoztatott részére a tárgyévben kiadható szabadság már kiadásra került, a téli igazgatási szünetre a tárgyévet követő évben esedékes szabadságot kell kiadni.
Az igazgatási szünet időtartama alatt – a törvényjavaslat 4.§ (1) és (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás sem működik.
A törvényjavaslat 3.§ (2) bekezdése tételesen felsorolja, hogy az igazgatási szünet időtartama milyen határidőkbe nem számít bele, így például a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe, a közérdekű adat megismerésére irányuló igények, a panaszok és közérdek bejelentések, vagy például az országgyűlési képviselők által benyújtott írásbeli kérdések határidejébe. De nem számítana bele a tervezett igazgatási szünet bizonyos településrendezési, építészeti-műszaki és építkezési határidőkbe se.
A törvényjavaslat szerint az igazgatási szünet alatt azt sem kell biztosítani, hogy az elektronikus ügyintézésben a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek „minden munkanapon átvételre kerüljenek”. A törvényjavaslat annak indokolása elérhető:
Tanulmánykötet a Covid-19-járványnak és a rendkívüli jogrendnek a magyar gazdasági jogra gyakorolt hatásairól