https://doi.org/10.61382/MJE.Ertekezesek.2025.HorcherneMarosi.193
Hivatkozás: Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó: Az Alkotmánybíróság gyakorlata a magánjogi perek kapcsán (2020–2025). In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2025. Közjog és magánjog. Magyar Jogász Egylet, Budapest, 2025, pp 193-214.
Összefoglaló
A tanulmány az Alkotmánybíróság 2020–2025 közötti gyakorlatát vizsgálja a magánjogi perekkel összefüggésben, különös tekintettel az Alaptörvény és a magánjog viszonyára, valamint az alapjogok horizontális hatályának érvényesülésére. A szerző kitér az alkotmányjog és a magánjog találkozásának elméleti kereteire, vizsgálva azt, hogy a közvetett horizontális hatály doktrínája az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a magánjogi jogviszonyokban miként érvényesül. A vizsgálat fókuszában a családjogi és személyiségi jogi ügyek állnak, de más magánjogi területek, például dologijogi és munkajogi ügyek is érintésre kerülnek. A szerző arra a következtetésre jut, hogy bár a közvetett horizontális hatály felismerhető az alkotmányos gyakorlatban, a generálklauzulák szerepe a vizsgált időszakban eltűnőben van. A tanulmány három fő részből áll: az első rész az elméleti alapokat és a horizontális hatály fogalmát mutatja be, a második rész a 2020–2025 közötti alkotmány bírósági döntéseket elemzi ügycsoportok szerint, különös tekintettel a családjogi érintettségű ügyekre és a véleményszabadság, valamint a személyiségi jog körébe tartozó esetekre, míg a harmadik rész az alkotmánybírósági kontroll hatásait értékeli. A szerző megállapításai szerint annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság elmozdult a német típusú közvetett horizontális hatály irányába, a gyakorlat nem egységes. A generálklauzulák szerepének visszaszorulása, valamint a divergáló alkotmányos gyakorlat kihívásokat jelent a magánjogi dogmatika és az alkotmányos kontroll egyensúlyának megőrizhetősége szempontjából. A tanulmány hangsúlyozza az alkotmányos és magánjogi bíráskodás közötti párbeszéd fontosságát, miközben figyelmeztet a „szuperbírósági” szerep veszélyeire.
Kulcsszavak: Alkotmánybíróság; magánjog; alapjogok; közvetett horizontális hatály; generálklauzula; kíméletes kiegyenlítés; családjog; személyiségi jogok; alkotmányjogi panasz.
The practice of the Constitutional Court in relation to private law disputes (2020–2025)
Abstract
This study examines the practice of the Constitutional Court between 2020 and 2025 concerning private law disputes, with particular emphasis on the relationship between the Fundamental Law and private law, as well as the application of the horizontal effect of fundamental rights. The author addresses the theoretical framework of the intersection between constitutional law and private law, analyzing how the doctrine of indirect horizontal effect is applied in private law relationships according to the Constitutional Court’s practice. The analysis focuses primarily on family law and personality rights cases, while also touching upon other private law areas, such as property law and labor law disputes. The author concludes that, although the indirect horizontal effect is recognizable in constitutional practice, the role of general clauses has been diminishing during the examined period. The study is divided into three main parts: the first part presents the theoretical foundations and the concept of horizontal effect; the second part analyzes Constitutional Court decisions from 2020 to 2025, categorized by case groups, with particular attention to cases involving family law, freedom of expression, and personality rights; and the third part evaluates the effects of constitutional oversight. According to the author’s findings, despite the Constitutional Court’s shift toward a German-style indirect horizontal effect, the practice lacks uniformity. The declining role of general clauses and the divergent constitutional practice pose challenges to maintaining a balance between private law dogmatics and constitutional oversight. The study underscores the importance of dialogue between constitutional and private law adjudication, while cautioning against the risks of a “super-judiciary” role.
Keywords: Constitutional Court; private law; fundamental rights; indirect horizontal effect; general clause; gentle balancing; family law; personality rights; constitutional complaint.
