Az algoritmus tévedett, az orvos jóváhagyta, a beteg károsodott. Ki felel?
A kérdés már nem elméleti. Az orvosi mesterséges intelligencia (MI) kilépett a kutatólaboratóriumokból, és a mindennapi betegellátás része lett: a hazai stroke-ellátásban például 2022-ben országos program indult MI-alapú képelemző szoftver bevezetésére – olyan területen, ahol percek döntenek. A technológia terjedésének üteme ugyanakkor próbára teszi a jogi kereteket. Az uniós MI-rendelet (AI Act), az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozás és a GDPR egyszerre alkalmazandó, a 2026. december 9-től irányadó új termékfelelősségi szabályok pedig már a szoftvert is terméknek tekintik.
Előadásunk két tudomány – az adattudomány és a jogtudomány – nézőpontjából járja körül ugyanazt a kérdést. Mit kell tennie az egészségügyi intézménynek, hogy az MI-t biztonságosan és jogszerűen alkalmazza? Hol húzódik a határ az egészségügyi szolgáltató és a gyártó felelőssége között? Miről kell tájékoztatni a beteget? Abból indulunk ki, hogy az MI nem helyettesíti az orvost – a kérdés az, hogy kinél marad a felelősség.
