Az Európai Unió (illetve jogelődjei) tagállamai akaratából jött létre. A tagállamok közös érdekein alapul, s a tagállamok önálló döntésük révén ruháztak (és ruháznak át) kompetenciákat az Unióra. Ám a tagállamok érdekei számos témakörben eltérőek lehetnek. Már a Hatoknál is, de még inkább a Huszonhetek esetében. Az integráció intézményi rendszere – éppen a tagállami érdekek lehetséges diverzitására figyelemmel – széles körű érdekérvényesítési, s egyúttal érdekegyeztetési lehetőségeket kínál. Azok egyúttal az integráció működésének a feltételei is. Sok tanulságot ígérhet e rendszer áttekintése, egyes konkrét területeinek megismerése. Mindez az európai integráció jövője tekintetében is kulcsfontosságú, hiszen az integráció fő funkciója a tagállamok szolgálata.
E témakör tekintetében is hasznos tanulságokkal szolgálhat a 2026-ban megjelent Egy hivatalnok önéletrajza változó korszakokban és helyszíneken (Gondolat Kiadó) című kötet. Szerzője, Juhász Endre kivételes életutat tett meg. Végigjárta a közigazgatás és a diplomácia szinte minden állomását. A rendszerváltás után két kormányban államtitkár, egy kormányban miniszter, diplomataként pedig 8 évig az EU melletti nagykövet. Majd több mint 17 éven át bíró az Európai Bíróságon. A kötet természetesen nemcsak életrajz. Pontos leírást ad a korról és az érintett intézmények, közöttük az európai integráció alapintézményei működéséről. Utóbbiakban a tagállamok érdekérvényesítési gyakorlatáról is.
A mű megjelenése egyúttal alkalmat nyújthat a tagállami érdekérvényesítés problémakörének áttekintésére is. A Tagállami érdekérvényesítés az Európai Unió intézményi rendszerében című, 2026. november 26-án 14 órától az MTA Székház Dísztermében (I. emelet) lebonyolításra kerülő konferencia keretében Juhász Endre fő referátuma után Király Miklós egyetemi tanár, ELTE, Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsa Titkárságának igazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Európai Uniós Szakosztályának az elnöke és Halmai Péter, egyetemi tanár, akadémikus, az MTA IX. Osztályának, és az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke korreferátuma hangzik el, majd kerekasztalbeszélgetésre kerül sor. Az ülés levezető elnöke Vékás Lajos egyetemi tanár, akadémikus, az MTA korábbi alelnöke. A konferencia a Magyar Tudományos Akadémia, az MKT és a Magyar Jogászegylet együttműködésében valósul meg.
A tárgyalt problémakört plasztikusan foglalják össze Juhász Endre alábbi sorai:
„Már 22 éve vagyunk az Európai Unió tagja, de azt a magyar társadalom többsége még most is egyfajta nehezen megközelíthető, külső hatalomnak tekinti. Ezen, ha lassan is, változtatni kellene, hiszen személyes és szakmai életünk jelentős részét ma már az Európai Unió szabályozza még akkor is, ha azt nem vesszük észre. Mekkora részét? Én nem tudom és pontosan senki sem tudja. Nem mennék odáig, hogy azt mondjam, a felét, de vállalom a kockázatot és azt mondom, hogy legalább egynegyedét.
Ha ez így van, tudnunk kell, hogy érdekeinket – legyen az valamely polgár, polgárok csoportja, szervezeteik, pártjaik vagy az ország érdeke – hogyan juttathatjuk kifejezésre és érvényesíthetjük. Előadásom keretében lehetőségeimhez mérten megkisérlek választ adni erre a kérdésre.
Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy tartalmilag milyen érdeket lehet megjeleníteni és képviselni. Ez csak az Európai Unió tárgykörében, hatáskörében lehetséges. Ismernünk kell tehát az Európai Unió alapszerződéseit (ez lényegében az Európai Unióról szóló Szerződés, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés és az un. Alapjogi Charta), valamint az ezek alapján kialakult uniós jogot. Ez felveti az Unió és a tagállamok hatásköre pontos elválasztásának szükségességét. Az előadás kívánatosnak tartja, hogy e téren az Unióban várható reformok perspektívájában Magyarországon is induljon gondolkodás és előkészitő szakmai munka.
Felmerül a kérdés, hogy melyik uniós intézménynél vagy intézményeknél kell eljárni. Az Unió intézményei a következők: az Európai Parlament, az Európai Tanács (állam-és kormányfők), a Tanács (miniszterek), az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, a Számvevőszék. Hatáskörüket az alapszerződések határozzák meg. A törvényalkotás a Parlament és a Tanács együttes hatásköre. A végrehajtás a Bizottság feladata, de meghatározott körben jogszabályalkotási hatáskörrel is rendelkezik. A Bíróság biztosítja a jog tiszteletben tartását a szerződések értelmezése és alkalmazása során.
A következő kérdés az, hogy ki léphet fel az Unióban érdekei érvényesítése érdekében. Természetesen a Parlament tagjai, így a magyar tagjai is részt vesznek a Parlament munkájában az ott meghatározott rendben, tehát felszólalhatnak és szavazhatnak. A miniszterelnök és a miniszterek részt vesznek az Európai Tanács és a Tanács munkájában. A tagállami kormány az Európai Unió Bíróságához fordulhat az uniós jogot sértő uniós intézmény intézkedése ellen. Ezzel szemben tény, hogy jogalkotási eljárást kezdeményező hatásköre csak a Bizottságnak van, a tagállamoknak javaslataikkal a Bizottsághoz kell fordulniuk. A tagállamok állampolgárai, természetes és jogi személyei sem kezdeményezhetnek hivatalos eljárást az Unióban. Nem fordulhatnak a Bírósághoz sem, kivéve, ha valamely uniós intézkedést nekik címezték vagy az őket közvetlenül és személyesen érinti. Mindez nem akadályozza meg a tagállamok hivatalos szerveit, állampolgárait és vállalatait, hogy észrevételeiket. panaszaikat, javaslataikat az Unió intézményei számára eljuttassák.
Az érdekérvényesítés hatékonysága nagyban függ annak időzítésétől. Általában nem lesz sikeres, ha a Parlamenti tagja vagy a kormány képviselője csak a tervezet szavazásakor kisérel meg valamit megváltoztatni. Ezért új tervek és elképzelések felmerülése esetén azokat már kiinduláskor kell mérlegelni és szükség szerint beavatkozni.
Az érdekérvényesítés módszere változó. Az egy csésze kávé melletti beszélgetéstől a Tanácsban történő szavazásig vagy az Európai Unió Bírósága előtt elmondott perbeszédig terjedhet.”
A Tagállami érdekérvényesítés az Európai Unió intézményi rendszerében
c. konferencia programja
2026. november 26. MTA Székház Díszterem, I. emelet
Levezető elnök: Vékás Lajos
14.00 – 14.05 Megnyitó, üdvözlés. Vékás Lajos
14.05 – 14.35 Juhász Endre referátuma
14.35 – 14.50 Király Miklós korreferátuma
13.50 – 15.05 Iván Gábor korreferátuma
15.05 – 15.20 Halmai Péter korreferátuma
15.30 – 16.20 Kerekasztal (Juhász Endre, Király Miklós, Iván Gábor, Halmai Péter)
16.20 – 16.40 Vita
Az alábbi linken elérhető az esemény programja, ahol regisztrálni lehet:
